A katolikus–orosz ortodox közeledés

II. Alekszij pátriárka nagyon kedves és közvetlen volt. Nagyon örült, hogy a bíboros érdeklődik Oroszország spirituális öröksége iránt, majd megemlítette a problémákat, mint például az úgynevezett unitus egyházak terjedését Ukrajnában, az árvaházakat, és így tovább. A végén nagyon röviden válaszolt a pápai levélre. Németül küldte üdvözletét a pápának, és biztosította őt szeretetéről. A bíboros szándéka az volt, hogy jobban megismerje Oroszországot, spirituális, vallási és teológiai hagyományát, ezért több várost is felkeresett. Szmolenszkben találkozott Kirill metropolitával, a patriarchátus külügyi hivatalának vezetőjével. Járt Kazanyban, az Istenanya kegyképénél, elment Novgorodba, amelynek kolostora mellett élt Szárovi Szerafim, az orosz ortodox egyház egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő szentje. Találkozott egyetemi hallgatókkal, továbbá néhány püspökkel, akik „nagyon nyitottak és testvériesek voltak, ami azt bizonyította, hogy az orosz ortodox egyházzal való kapcsolatok új szakaszába léptünk”. Kasper bíboros örömének adott hangot, hogy tovább folytatódik a párbeszéd az orosz ortodox egyházzal, amelyik a legnagyobb ortodox közösség, és valóban gazdag hagyományokkal rendelkezik. A két egyház közötti oroszországi kapcsolatokról szólva a bíboros beszámolt arról, hogy folyamatban van egy ifjúsági, egy szociális és egy kulturális pasztorációs terv kidolgozása. Az orosz ortodox fiatalokkal való találkozása során arról győződhetett meg, hogy nagy érdeklődést mutattak a katolicizmus iránt. A barátság kapcsolatait most minden szinten tovább kell fejleszteni. Fontos, hogy folytatódjék a nemzetközi teológiai párbeszéd, a belgrádi és ravennai üléseket követően. A katolikus egyház minden ortodox egyházzal folytatni kívánja a párbeszédet. (KAP)

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .