A jószágkormányzó és a zongoragyáros

 

A képeslap az előszállási római katolikus templomot és iskolát ábrázolja. Lájer Nándor uradalmi kormányzó küldte Chmel J. és Fia urak részére Budapestre: Zongora gyár, Gizella-tér, Haas palota. A lapon a következő szöveg olvasható:

 

T.

Chmel J. és Fia urak!

Nagyon köszönöm a szíves fölhívást, a pianola kotta bérletre nem reflektálok
Tisztelettel:
Lájer Nándor urad. kormányzó

 

Lájer Nándor ciszterci rendi áldozópap és tanár a Somogy megyei Barcson született 1859. március 8-án. 1874. szeptember 17-én lépett a rendbe; 1880. július 16-án tett fogadalmat, és 1882. szeptember 17-én szentelték pappá. Német–természetrajz szakos főgimnáziumi tanár volt öt esztendőn keresztül Pécsett (1880–1885), majd 1885 és 1890 között Székesfehérvárt. Ezután Előszállásra került, 1890 és 1892 között segéd–jószágkormányzóként működött az uradalomban, majd Nagyvenyimen lett jószágkormányzó. A Magyar katolikus lexikon adatai szerint 1898-ban Csákányban, egy évvel később pedig Zircen volt adminisztrátor, 1902 és 1905 között pedig tiszttartó is. Zircen hunyt el 1912. július 15-én.


 

Lájer Nándor neve és rövid életrajza már Szinnyei József Magyar írók élete és munkái című, bibliográfiai és lexikográfiai szempontból igen jelentős munkájában is szerepel, s az ottani szócikkből kiderül, hogy Lájer programértekezése a székesfehérvári ciszterci rendi főgimnázium értesítőjében A rózsa címmel jelent meg 1887-ben. Lájer Nándor előszállási segédkormányzó rendes tagja volt a Királyi Magyar Természettudományi Társulatnak (1891-ben másik két előszállásit is a társulat tagjai között találunk: Simon Róbert uradalmi tisztet és Kéry Vidor jószágkormányzót). A Méhészeti Közlöny 1892. április 1-jei számában megjelent közleményből tudjuk, hogy a mohai gazdasági kör, a csóri és az inotai tűzoltóosztály mellett például Lájer is belépett az Erdélyrészi Méhészegyletbe. A Köztelek című köz- és mezőgazdasági lap (az Országos Magyar Gazdasági Egyesület hivatalos kiadványa) 1901. május 15-i számában Lájer jószágkormányzó neve is felbukkan. A szőlő oidium (lisztharmat) betegsége elleni védekezéshez ajánlott dr. Aschenbrandt-féle réz-kénpor elismerő levelei között megjelent az előszállási jószágkormányzó pozitív véleménye is. A Zirctől három kilométerre fekvő nagyesztergári Nepomuki Szent János-templom tornyát pedig 1905-ben Lájer Nándor adományából hozatták rendbe.

A képeslap címzettje a cseh származású Chmel József (1811–1888) zongorakészítő mester és kereskedő. Róla Gát Eszter tanulmányából (Pest-budai zongorakészítők) a következőket tudjuk: tizenhárom esztendősen szegődött el a bécsi Teichmannhoz, ahonnan öt év múlva szabadult. Vándorkönyvet váltott, és Berlinben, majd Pachl János pesti műhelyében dolgozott. 1847-ben – beteges állapotára való tekintettel – remeklés nélkül mesterjogot nyert, zongorákat azonban már nem készített, hanem Bösendorfer és más bécsi mesterek zongoráit árulta. Fia, Gusztáv, 1844-ben született, keresztapja Pachl János lett. Bécsben tanult, majd a stuttgarti Julius und Paul Schiedmayer cégnél asztalzongorákat készített. Tanulmányúton járt Svájcban, Franciaországban és Angliában, 1870-ben tért vissza Pestre: betársult édesapja üzletébe, amely ezután „Chmel József és fia” néven működött. Apja 1880-ban visszavonult, és a cég irányítását fiának adta át.