A hét szentjei

Ötvenéves korában keresztelte meg egy Péter nevű ferences szerzetes. 1531. december 9-én, imádság közben megjelent neki a Szűzanya, és szemlélhette az ő arcát. Juan Diego jelentette a püspöknek, aki jelet kért. A Szent Szűz jelként néhány rózsaszálat ajándékozott neki, s amikor ő azokat megmutatta a püspöknek, felfedezte a köntösén Miasszonyunk áldott képmását, kinek mesztic arcán tükröződik lelki anyasága és átölel minden mexikóit. 1548-ban halt meg. II. János Pál pápa így értékelte Szent Juan Diego jelentőségét: „Nagy az Isten hatalma, és az alázatosak dicsőítik őt, továbbá mert Isten a világ szemében jelentékteleneket és oktalanokat választott saját eszközéül, ahogy Pál apostol tanította.”

Szent I. Damazusz pápa (December 11.)

Hispániából származott, Liberius pápa diakónusa volt, akit 366-ban követett Szent Péter székében. Szakadárok és eretnekek ellen védelmezte az igaz tanítást. Az egyház egységéért sokat fáradozott, titkárát, Szent Jeromost bízta meg a Biblia fordításával. Megszervezte a vértanúk tiszteletét, összegyűjtötte életrajzi adataikat, és közel hatvan sírversben örökítette meg nevüket. Felkereste Philokalus kőfaragót, és e szavakkal fordult hozzá: „A márványod ragyogó, s a vésőd is úgy dolgozik, mint a legszebben író írnok tolla. Hirdesd velem együtt Isten csodálatos tetteit, amelyeket a vértanúkban keltett akkor, amikor legyőzhetetlen szeretetét a szívükbe véste. A kőtáblák majd a vértanúk sírját fogják ékesíteni, de arra kérjük Istent, hogy a mi nevünket is írja be az élet könyvébe!” 384-ben halt meg.

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .