A hét szentje

Apja törvénykezési joggal felruházott földesúr, törvényszéki bíró volt. Anyja rokonságban állt Svédország királyi családjaival. Brigitta tizenegy éves volt, amikor elvesztette az édesanyját. Míg meg nem házasodott, egyik nagynénjénél, apjától és testvéreitől elszakítva nevelkedett. Bár kolostori életre vágyott, tizenhárom éves korában férjhez adták, Ulf Gudmarssonhoz, aki később szintén bíró lett. Házassága első két évében önként vállalt önmegtartóztatásban élt – ami részben fiatal korával, részben korai istenélményeivel magyarázható –, majd nyolc gyermeke született. Ahogyan akkoriban a nemesasszonyok, a háztartást és a gazdaságot is ő vezette. Lelkivezetőjének és szentírási tanulmányainak köszönhetően családjában is fontosnak tartotta a hit gyakorlását. Férjével együtt a ferences harmadrend szabályai szerint éltek. Segítették a rászorulókat, és kórházat is alapítottak. Közösen zarándokoltak el Santiago de Compostelába.
Férje halála után lemondott javairól, majd egy ciszterci kolostorba vonult vissza. 1349-ben Rómába költözött. Háza a Piazza Farnesén nyitva állt az északról érkező zarándokok előtt. Közössége 1370-ben kapott pápai jóváhagyást. Egy évvel később még egy nagy álma teljesült: zarándokként eljutott a Szentföldre.
Sokat fáradozott azon, hogy Európa uralkodóit kibékítse egymással, a pápát pedig rábírja: térjen vissza Avignonból Rómába. De annak érdekében is közbenjárt, hogy az elvilágiasodott életet élő püspökök és papok, akik nem tudtak megfelelni Istentől kapott küldetésüknek, változtassanak életmódjukon.
Gyermekkorától misztikus látomásokban részesült, melyek belső élete kiteljesedésével egyre gyakrabban fordultak elő. Ezekről szóló feljegyzéseit – Revelationes coelestes (Mennyei megvilágosodások) – Mátyás linköpingi kanonok és Brigitta gyóntatója, Péter alvastrai perjel fordította latinra, és a középkorban nagy népszerűségre tettek szert. Jézus születéséről szóló leírásai nagy hatást gyakoroltak művészeti alkotásokra. Voltak látomásai Krisztus szenvedéséről és a tisztítótűzről is.
Brigitta ma is nagyon népszerű Svédországban, minden évben megülik az ünnepnapját. Számtalan kórház, otthon és menhely viseli a nevét, és egy protestáns szervezet, a Societas St. Brigittae ápolja kultuszát. Vagyis különös módon egy protestáns népnek lett a nemzeti szentje.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..