A főváros oktatástörténetéből

Fotó: Lambert Attila

 

A megjelenteket Sajgó Szabolcs SJ, a Párbeszéd Háza igazgatója köszöntötte. Hangsúlyozta: Erdő Péter bíboros, prímás szívügyének tekintette a négykötetes mű megjelenését – az első két kötet még 2013-ban került a könyvesboltokba –, a fővárosi önkormányzat pedig anyagilag járult hozzá a kiadáshoz.
Erdő Péter a kötetek megszületésének körülményeit felidézve emlékeztetett arra, hogy 1993-ban kiadott Hungarorum gens kezdetű rendeletében II. János Pál pápa megújította az egyházmegyék határait Magyarországon. Az Esztergomi Főegyházmegyéből így lett Esztergom-Budapesti Főegyházmegye. A bíboros elmagyarázta azt is, hogy a fővárosnak egyetlen lelkipásztori egységet kell alkotnia, ezért volt szükség rá, hogy Budapest teljes területe egyazon egyházmegyéhez tartozzon.
Ez a lelkipásztori egység szinte kötelez bennünket arra, hogy a városról egyháztörténeti szempontból is egységesen gondolkozzunk, ezért indítottuk útjára ezt a sorozatot – mondta a bíboros. – Az első két kötet Budapest területének egyházmegyei hovatartozását igyekezett végigkísérni a történelem során. Örömteli felfedezés volt, hogy Kr. u. 330 körül már püspöki székhely volt Aquin­cumban, amely legalább a VI. századig működött. A kötetek végigvették a plébániák történetét is. Mivel azonban a plébániai élet nem öleli fel az egyházi élet valamennyi területét, ezért a szerkesztő és a szerzők úgy gondolták, hogy további kutatásokra és publikációkra van szükség az oktatás, a nevelés, majd később a szociális, az egészségügyi, a kulturális és más tevékenységek vonatkozásában is.
A most megjelent III. és IV. kötet átfogó képet ad a főváros területén működő vagy valaha itt működött katolikus oktatási és nevelési intézmények teljes köréről. Az oktatás terén minden korban „impozáns tevékenység” jellemezte Budapestet, az intézmények száma pedig napjainkban minden korábbinál magasabb. Erdő Péter bíboros köszönetet mondott mindazoknak, akik részt vettek az értékes könyvsorozat meg­alkotásában.
A katolikus Budapest mind a négy kötetét Beke Margit egyháztörténész szerkesztette. A könyvbemutatón elhangzott beszédében úgy fogalmazott, a most megjelent két kötet – Reményik Sándort idézve – életünk két fontos helyszínét helyezi előtérbe: „A templomot s az iskolát!”
Beke Margit kifejtette, a kötetekben minden esetben az épületek létrejöttével, azaz a templom és az iskola megépítésének és berendezésének körülményeivel kezdték a bemutatást, majd áttekintették az egyes korszakokban bekövetkezett változásokat.
Az épületeknek a Szentírásban megjelölt magasabb rendű cél megvalósulása adott igazi értelmet, az, amikor benépesítették őket Isten szent népével: felnőttekkel és gyerekekkel. A kötetek a különböző intézmények bemutatásánál számba veszik az ott tevékenykedő papokat, az iskoláknál pedig az igazgatókat. A középkortól napjainkig adnak áttekintést az egyetemekről, a főiskolákról, a hozzájuk kapcsolódó kollégiumokról, illetve a gimnáziumokról és a nevelőintézetekről. Külön csoportot alkotnak az egyházmegyei fenntartásban működő intézmények, a szerzetesrendek fenntartásában egykor létesített, de megszűnt iskolakomplexumok, továbbá a napjainkban létrehozott iskolák. Helyet kaptak a kötetekben az újabb lelkiségi mozgalmak – például az Opus Dei, a Fokoláre mozgalom –, illetve a különböző egyesületek által működtetett iskolák, otthonok, a sajátos intézmények (átmeneti otthonok, fogyatékkal élő gyermekek otthonai), illetve a főváros egész területén működő más katolikus szellemiségű intézmények is.
Az oktatási és nevelési intézmények rendkívüli gazdagsága ismerhető meg ezekből a könyvekből. Áttanulmányozásuk során képet alkothatunk például a csecsemőgondozásról, az állam által elítélt kiskorúak neveléséről vagy a Boldog Katalin Nagyleányotthonról, amely a katolikus ipari leányközépiskola végzett növendékeinek otthona volt egykor. A kötetek szerkesztője arról is beszámolt, hogy munkatársaival jó volt együtt gondolkodni, és megalkotni Budapestről azt a képet, amely keresztény múltunkat és kissé a jelenünket is jellemzi. Mindannyiukban ott munkált a Dániel könyvében olvasható szentírási gondolat: „Akkor a tanultak ragyogni fognak, mint az égboltozat fénye, s akik igazságra oktattak sokakat, tündökölnek örökkön örökké, miként a csillagok.”
A bemutatón jelen volt Tarlós István főpolgármester is, aki örömét fejezte ki, hogy a fővárosi önkormányzat, ha szerény összeggel is, de hozzájárulhatott a kötetek megjelenéséhez.
A könyvet áttanulmányozva egyértelmű, hogy Budapest nem lehetne a térség vezető fővárosa, ha nem lettek volna egy évezrede működő katolikus iskolái – mondta a főpolgármester. Úgy fogalmazott: a két kötet úgy mutatja be a múltat, hogy egyúttal a jövőnket is felvázolja. A katolikus értékrendet követő iskoláknak ugyanis egyre nagyobb szerepük lesz egy erkölcsös, tudásalapú társadalom felépítésében.
Zárásként Tarcsay Péter történész hiánypótló, nagy műnek nevezte A katolikus Budapest című monográfiát.
A köteteket Fejérdy András történész és Tóth Tamás egyháztörténész, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára lektorálta.

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .