Még a szalézi rend alapítója, Bosco Szent János is félt egy kicsit a vakációtól, pedig kiváló nevelő volt. Félt a szünidő negatív következményeitől: az unalomtól, a rossz társaságtól, a kísértésektől. Tartott tőle, hogy a nyári szünet alatt megváltoznak fiataljai, és elvész mindaz, amit addig elért velük. Ez a félelem ma is teljesen helyénvaló – ez jól tudják azok a szülők, akik munkába menet kénytelenek otthonhagyni csemetéiket. A szaléziak nyáron úgy próbálnak tenni a gyerekekért, hogy a szünidő alatt is szervezett programokat kínálnak fel nekik, közös játékkal, kirándulással.
A szalézi oratóriumokban mosolygó fiatalok, vidám zene és családias hangulat fogadja az érkező gyerekeket. Minden reggel nyolc körül indul és délután öt órakor fejeződik be a napközi. Don Bosco gyakorlata szerint ha a nevelő a gyerekek között van, megelőzheti a rosszat, és számtalanszor beigazolódott, hogy ez sokkal hatékonyabb módszer, mint a már megtörtént bajt orvosolni. A szalézi oratóriumok lelkét jelentő fiatal animátorok ezért folyamatosan a gyerekek között vannak, foglalkoztatják őket, kicsik és nagyok együtt vesznek részt mindenben. Az animátorok feladata az is, hogy kidolgozzák a napokat kitöltő programok részleteit, és a gyerekeknek kedvet csináljanak a felkínált időtöltéshez. Ez sokszor nem is könnyű feladat, hiszen akik számítógéphez szoktak, nem minden esetben tudnak könnyen beilleszkedni egy számukra részben vagy teljesen ismeretlen közegbe. Mindezért a szaléziaknál az év folyamán a szerzetesek vezetésével állandó képzések folynak az animátorok számára, a legígéretesebbeknek pedig arra is van lehetőségük, hogy Don Bosco lelkiségének forrásánál, Olaszországban sajátítsanak el fortélyokat.
A táborok programjába számos szórakoztató elem is illeszkedik, például a közös tánc, a kézműveskedés és a színjátszás, az olyan hagyományosnak mondható játékokat pedig, mint az akadályverseny, sorverseny vagy a számháború, mindig az aktuális téma szerint bújtatják új köntösbe. Ezeken kívül a serdülők csoportjának még külön kalandokat is biztosítanak.
– Tavaly az oratóriumot addigi életük legjobb nyári programjának tartották a gyerekeim, és amikor megtudták hogy idén is lehet menni, ismét beíratták magukat. Pedig lett volna másik lehetőség is… – mondja az egyik anyuka.
– A lányomnak egy életre szóló élmény volt. Már most jelezte, hogy jövőre is szeretne menni – teszi hozzá egy másik.
Emberség, odafigyelés, jó szervezés, jó kedv, a gyerekeknek hatalmas élmény ű ez a szülők általános véleménye a szaléziak nyári oratóriumáról.
Ábrahám Béla szalézi atya, a nyergesújfalui nyári napközi oratórium vezetője így mutatja be oratóriumaik lelkiségét:
Ez egy nyitott, befogadó közösség, amely a fiatalok személyiségének fejlődését szolgálja. Nálunk, Európában az egyik legfontosabb cél a közösségre nevelés, hiszen nagyon sok az individualista, lelki sérült, csonka családban élő fiatal, aki magányosan nő fel. Őket is meghívjuk a közösségbe, együtt játszunk, kirándulunk. Fontos, hogy közösséggé formálódjanak, hogy ne csak az egyéni sikereknek tudjanak örülni, hanem képesek legyenek együtt munkálkodni, és értékeljék a közösen elért eredményeket.
Vitális Gábor atya, szalézi ifjúságpasztorációs megbízott sorra látogatta a nyári napközi oratóriumokat, hogy tapasztalatokat gyűjtsön a további munkához, és buzdítsa az animátorokat. Elmondása szerint mindenhol jó hangulatot és nagy lelkesedést tapasztalt – ez az, ami a szalézi táborokat általában jellemzi.
– A nyári napközi oratóriumba nem csak a hittanos gyerekeket hívjuk meg, de azért természetesen megvan a vallási jellege, főleg a témákhoz kapcsolódó előadások, beszélgetések terén, több alkalommal van közös imádság, éneklés, a heti egy szentmise pedig még senkinek sem ártott meg. Mindez nemcsak nyári időtöltést, hanem evangelizációs, illetve preevangelizációs tevékenységet is jelent, ami nagyon fontos feladat ma Magyarországon.
