Fotó: Lambert Attila
Állványok mögött és között, de cseppet sem gondterhelten.Vigasztalanul esik az eső. Gyors léptekkel igyekszem a beállványozott templom felé. Az előtérben az egyházközség Lépcső című lapjába botlom, amely már ránézésre is nagyon profi kiadvány, szedése a régi Igenére emlékeztet.
*
A szentmisén a Bölcsesség könyvéből vett olvasmány arról szól, hogy Isten szeretetből is magához vehet valakit fiatalon, de ezt az emberek többsége nem érti, és büntetésnek tartja a korai halált. Pál a Rómaiaknak írt levelében arról biztosít bennünket, hogy az Istent szeretőknek minden a javukra válik, az evangélium pedig azokról a boldog szolgákról szól, akik éberen várják urukat, bármikor érkezik is. Éppen az a lényeg, hogy nem lehet tudni, mikor fog érkezni.
Bérczi László Bernát zirci apát Szent Imréről és vele kapcsolatban a szentségről elmélkedik prédikációjában. Pál apostol gyakran nevezi szenteknek a híveket, míg az Ószövetségben csak Istent, a templomot és a választott népet tekintették szentnek. A héber kodes szó eredete az elvág, elkülönít ige. Vagyis olyasmi vagy olyasvalaki a szent, amit-akit a világtól Isten részére elkülönítenek, lefoglalnak. Az apát ezen a ponton egy huszonéves budapesti fiatalember előadását idézi, amely generációjának céltalanságáról szólt. A mindennapok felszínes impulzusairól és arról a hiábavaló várakozásról, hogy végre történjen valami. Aztán a Freedom című, a mai fiatalság életérzéséről szóló magyar klipre tér át, amely szerint „gyerekek vagyunk, akik beöltöznek felnőttnek”, „elengedték a kezünk, és nem mondták, mit hogyan”. Szabadságvágy, céltalanság és valami mélyebb, hitelesebb iránti vágyakozás egyszerre jelenik meg a dal szövegében.
Mielőtt ítélkezni kezdenénk, és Imre életpéldáját ajánlanánk a fiataloknak, először magunknak ajánljuk ugyanezt, az isteni képmás magunkra öltését. Nem lehetetlen, de ki kell hozzá lépni a virtuális térből, és célszerű megszeretni a csendet. Az információözön ugyanis megsüketíti a lelket. Az első két-három nap nagyon nehéz lesz, de aztán egyre könnyebb és örömtelibb élmények érnek majd. A cél az lenne, hogy minden helyzetet Jézusban tudjunk megélni. Mindig azt kérdezzük magunktól, ő most mit tenne. Odalépne, lehajolna a szegényhez? Meghallgatna, beszélgetne, segítene?
*
Az egész misét meghatározza a kórus és a zenekar éneke és játéka: mintha hangversenyteremben vagy operában volnánk, annyira tökéletes a hangzás. A kórust 1972-ben Bárdos Kornél ének- és zenetanár alapította, és már negyven éve Csányi Tamás vezeti. 52 amatőr énekes alkotja, akik munkájuk mellett szánják rá az idejüket a rengeteg próbára. A zenekar tagjait csak ünnepi alkalmakra hívják. Ezt a misét szeptemberben kezdték tanulni.
*
A szentmise után Csők János építésvezető vetített képes előadást tart a Szent Imre-házban. Az 1938-ban épült templomról és állapotáról beszél, majd a két ütemben zajló felújításról: a főhomlokzattal és a tornyokkal kezdenek, tavasszal pedig a templombelső felújítása kerülhet sorra.
A keleti sekrestye falának repedései arra utaltak, hogy üreg lehet alattuk, de az alapos vizsgálatok nem igazolták a gyanút. A valódi ok az lehet, hogy a talaj nedvességtartalma időről időre változik, méghozzá szélsőségesen.
A kereszteket és a toronygömböket aranyozni vitték, a főkapu új, sötétzöld színét már kiválasztották, megkezdik a homlokzat és a tornyok festését, és még a tél beállta előtt végezni akarnak vele. De a gondosságot a gyorsaság elé helyezik. A belső térben már épülnek az állványok, és ideiglenes lámpákat szereltek fel. A toronyóra polikarbonát számlapját derengő fénnyel fogják átvilágítani, és minden oldalról látható lesz a pontos idő. „Ígérem, hogy mindenkinek tetszeni fog!” – zárja előadását az építésvezető.
*
Aztán, mielőtt mindenki átadná magát az ünneplésnek, először Csányi Tamást ünnepeljük a születésnapja alkalmából. Mint kiderül, nem csak a karvezetéssel foglalkozik, az egyházközségi lap is a szívügye. Hosszan tapsolunk, és érezhetően mindenki szívből ünnepel.
*
Pár perccel később már óriási a kavarodás, az asztalok körül kisebb csoportok álldogálnak, beszélgetnek. Szkaliczki Csaba Örs plébános, amikor a fizikai és a lelki építkezés összefüggéseiről kérdezem, azt válaszolja: a legfőbb törekvése most az, hogy biztosítsák a sokféle plébániai csoport működését, az adventi áhítat és a karácsony zavartalanságát. Semmelweiss Tamás tervező az ősei zirci kötődéseit idézi fel, amikor odalépek hozzá. Ük- és dédapja az apátságban volt ács, nagyapja pedig patkoló- és díszműkovácsként dolgozott szintén a cisztereknél, előszállási uradalmukban. Az erősen leromlott állapotú templom felújítására már 2013 óta készít terveket. A felújítás azért is nagy esemény, mert városképi jelentőségű épületről van szó. A tornyok új rézborítása és az új óra látványos változást jelent majd.
*
A kismarosi közösségből érkezett Judit nővérrel a ciszterci egyszerűségről beszélgetek, amely az építészetben is megmutatkozik. És a testvéri légkörről, amit annyira szeret a rendben. Aztán Huszár Lőrinc káplánhoz lépek, aki éppen sört csapol. Kérdésemre elmondja, hogy háromféle kézműves sör készül Zircen: pils típusú, belga félbarna és búza. Több százezer liter tartálykapacitású sörfőzdéjük van, de szerzetes nem dolgozik benne, mivel kicsi, mindössze tizennégy tagú a szerzetesközösségük, akárcsak a kismarosi nővéreké. Pedig ha egy sörmester barát is dolgozna az üzemben, kiérdemelhetnék a trappista sör kitüntető címet.
