A február 12-től 28-ig tartó téli olimpián 82 ország 2700 sportolója vesz részt a kanadai Vancouverben. Mind az olimpiai faluban, mind a síversenyek helyszínén, a Whistler Mountainben ökumenikus lelkipásztori központot alakítottak ki. David Wells kanadai evangélikus olimpia-lelkipásztor szerint a versenyzők mintegy 70 százaléka keresztény. Harminc lelkipásztor áll rendelkezésükre. Mark Hagemoen katolikus pap a The Gazette című kanadai lapnak úgy nyilatkozott, hogy ilyenkor, az életük nagy próbatételét átélő fiatal emberekkel különösen mély személyes beszélgetésekre van lehetőség az élet nagy kérdéseiről. –Németország, Ausztria, Lengyelország versenyzői saját lelkipásztoraikkal érkeztek Kanadába. A vancouveri keresztények vendégszeretettel és nyitott templomokkal fogadták a sportolókat. Hans-Gerd Schütt a német csapat papja. Feladata sokrétű: szentmiséket mutat be az olimpiai faluban, készségesen elbeszélget a hozzá forduló sportolókkal, látogatja az esetleges sérülteket, együtt örül és szomorkodik a győztes vagy vesztes versenyzőkkel. A lelkipásztorok ott vannak a csapatmegbeszéléseken is, az edzéseken, versenyeken. Kölcsönösen keresik a kapcsolatot a versenyzőkkel. „Az ima nem helyettesíti az edzést, de megnyugtatja a hittel Istenhez fordulót.” A Szentatya levelében utalt rá, mennyire szeretett síelni elődje, II. János Pál, még pápaként is, valamint hangsúlyozza a sport jelentőségét a keresztény életben, lelkiségben. Pierre de Coubertin báró, az újkori olimpiai játékok 1896-os életre hívója katolikus, egykori jezsuita diák volt. Híres „gyorsabban, magasabbra, messzebb” jelszavát Henri Didontól, egy francia domonkos barátjától vette, aki egy arcueil-i katolikus iskola igazgatója volt. Coubertint 1904-ben, az athéni olimpia után Szent X. Piusz pápa is fogadta. Vatikán állam nem küldött ugyan versenyzőt az olimpiára, de a Corriere dello Sport „vatikáni olimpiának” nevezte a papok és kispapok nemrég Sestolában rendezett síversenyét.
