A szentmisében az olvasmányt és a szentleckét két helybéli, általános iskolás ikerfiú, Tokovics Levente és László olvassa föl. Értelmes tekintetű fiatalok, akik pontosan tudják, mit olvasnak. Jó látni őket az oltár körül.
Márfi Gyula érsek a templomépítéssel kapcsolatban a fényes, virágzó középkort említi: a gótikus templomok tervezői és építői jól tudták, hogy legalább százötven esztendő, mire elkészül Isten háza – a kölni dómot hétszáz évig építették. S mégis hozzáláttak, mert tudták, unokáik, dédunokáik és további leszármazottaik imádkoznak majd ott. Az akkori embereknek volt jövőképük.
Mi meg a magunk által megnyomorított időben élünk – ha erre gondolok, József Attila sora jut eszembe: a semmi ágán ül szívem. De fölemelem tekintetem: az érsek, majd a helyi lelkipásztor, Beke Zsolt atya fölemeli az ereklyetartót, mielőtt elhelyeznék a fülkében: Szent Kinga csontdarabkáját Küngös községben, a Szent Kinga tiszteletére épült templomban.
A szentmise kezdete előtt megérkezik a veszprémi Regina Mundi plébániához tartozó Szent Kristóf Zarándokkör, Bagóczkyné Szőke Erzsébet és Gyulay Péter „lejelentkezik” Zsolt atyánál, aki éppen a nap jelentőségéről beszél: „Szent Kinga ereklyéjét az ószandeci kedvesnővérektől kaptuk. Tudnivaló, hogy Szent Kingának a lengyelországi Ószandec a nyughelye. A tarnówi püspök Márfi érsek ajánlólevele alapján engedélyezte ereklye adományozását a küngösi templomnak. Tavaly Rostetter Szilveszter ének–zene tanárral, a budapesti lengyel plébánia Szent Kinga kórusának karnagyával elutaztunk Ószandecbe az ereklyéért.” Proksza Gyöngyi festőművész Szent Kinga-képet ajándékozott a templomnak. A kép a háttérben függ, az ereklye az előtérben áll. Ereklye… mit gondoljunk róla? Pusztán egy tárgy?
„Minden ereklye a szenteket idézi számunkra. Fontosak a szeretteinkre utaló emléktárgyak. Egy katolikus számára a szentek emléke még inkább fontos. Ne tévesszük össze: az ereklyéket mi nem imádjuk, hanem tiszteljük.”
A falu örömmel fogadta évekkel ezelőtt az építkezés kezdetét. Mintegy ötmillió forint hiányzik a külső befejezéshez, s akkor a remények szerint ősszel sor kerülhet a felszentelésére. Ezt a reményt erősíti Kontráth Károly belügyi államtitkár bejelentése a szentmise végén: az Emberi Erőforrások Minisztériuma elfogadta a plébánia anyagi támogatást kérő pályázatát.
A templom melletti haranglábon három harang csüng, alattuk ez olvasható: „Templomunk harangjai Przemysl városából érkeztek, zengjék a Jóisten dicsőségét, a lengyel és a magyar nép baráti szeretetét.”
Szent Kinga, IV. Béla lánya lengyel herceghez ment feleségül. Boldog Jolánnal és Szent Hedviggel, Nagy Lajos király leányával olyan szentek ők – mint az érsek említi –, akik a közös hit alapján járultak hozzá a magyar és a lengyel nép barátságához. S felhangzik a budapesti lengyel plébánia kórusának hangja.
Fényképezte: Cser István
