800 éves rend a 675 éves városban

Az 1332-ben alapított kolostor kapcsán először a XIV. század hazai rendtörténetéről ad rövid áttekintést a kiállítás, hiszen ez az időszak a magyar ferencesség egyik virágkora: tudományos, irodalmi, lelkipásztori és missziós tevékenységük révén jelentős hatásuk volt ekkoriban az országra. Ekkor már ötven a ferences kolostorok száma. Gerhardus Odonis, a rend miniszter generálisa 1339-ben Visegrádon Károly Róbert királlyal tárgyalt a boszniai misszió megindításáról, 1379-ben pedig a rend Esztergomban tartotta nagykáptalanját.

A továbbiakban az alapító, Szécsényi Tamás életútja mellett áttekintést láthatunk azokról a szécsényivel egy korban alapított rendházakról és jelentősebb építőműhelyekről, melyek kapcsolatban állhattak vagy befolyást gyakorolhattak az itteni kolostor és templom építésére.
Kiváló fényképek mutatják be a szécsényi templom és rendház rejtett szépségeit (zárókövek, gyámkövek, ablakok, freskómaradványok). Az idők során előkerült középkori kőfaragványok segítségével némiképpen elképzelhető az a finom, míves gazdagság, mellyel a templomot díszítették egykori alkotói. Sajnos vannak olyan darabok is, melyekről csak fényképeink vannak, de a legszebb egy ismeretlen funkciójú Agnus Dei- (Isten Báránya) töredék.

Természetesen nemcsak építészeti megközelítését adja a kiállítás az itteni szerzetesi életnek, hanem láthatjuk például annak a levélnek a fényképét, amelyet Szécsényi László írt 1454-ben Kapisztrán Szent Jánoshoz, vagy azt a bullát is, mellyel II. Pál pápa 1466-ban elrendelte, hogy a kolostort az obszerváns ferencesek vegyék át. A kiállított könyvek közül érdemes megemlíteni azt az 1479-ben kiadott latin nyelvtankönyvet, amit bejegyzése szerint 1531-ben adott a szécsényi plébános a szécsényi ferences templomnak. E bejegyzés alapján feltételezhető, hogy már ekkor a város ifjúsága által látogatható iskolát tartottak fenn a ferencesek. Megerősíti ezt a feltevést, hogy Pálffy Kata 1626-ban iskolaépületet adományoz a kolostornak, hogy „az Pátereknél lévő tanuló deákoknak oskola házuk légyen”. De ugyancsak szép darab a Cicero leveleit tartalmazó humanista kódex is, vagy a XV. századi herbárium, melyből következtethetünk arra is, hogy a testvérek már ekkor gyógynövényekkel, gyógyítással foglalkoztak.
A kiállítás késő őszig (vasárnap és hétfő kivételével) idegenvezetővel tekinthető meg, óránként induló csoportokban. Mindenkit szeretettel várnak a szécsényi ferencesek.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.