Vízinövények egyszerűen

A növények gyökérzetét cserepestől vagy műanyagból készült kosárban kell a vízbe süllyeszteni. A rizómás tündérrózsák gyökerét ültetés előtt burkoljuk be rostos tőzegbe. Aki először próbálkozik vízinövények nevelésével, az válasszon alacsony „vízállásra” berendezkedett fajokat a könnyebb kezelhetőség miatt, és azért, hogy télen edényestől be lehessen vinni fagymentes helyre.

Sekély vízben tenyészik a mocsári nefelejcs (Myosotis scorpioides). Apró, kék virágai épp olyanok, mint kerti rokonáé, ám ez jóval hosszabb ideig, egész nyáron virágzik. Magassága mindössze tizenöt centiméter, és kétszer ekkorára terül ki. Lombhullató. Az egyik kedvencem, a dúsan virágzó, örökzöld vízijácint (Eichhornia crassipes) is megelégszik egy alacsony edénnyel. Mókás látványt nyújtanak felfújódott levélnyelei (ezekkel az „úszógumikkal” tartja fenn magát a víz felszínén), a jácinthoz hasonlító virágai pedig elegáns pasztellkék és lilás árnyalatban nyílnak.

A vízinövények közül a legpompásabb virágokkal a tündérrózsák (Nymphaea) büszkélkedhetnek, amelyek szinte táncot lejtenek a fodrozódó vízen. Nem véletlen, hogy a nemesítők figyelme e növénycsalád felé fordult, és ma már igen gazdag forma- és színváltozatokban kínálják. Trópusi eredetű és fagytűrő egyaránt van közöttük.

A tündérrózsa a víz alatt – fajtól függően – vaskos gyöktörzset (rizómát) vagy gumót fejleszt, gömbszerű termése viszont a víz felett fejlődik ki. Legtöbb fajtája nem igényel mély dézsát vagy medencét, megelégszik harminc-hatvan centiméteres vízmélységgel is.