Vatikán

A cigányság több etnikai csoportból áll. Ezek közül a legismertebbek a szintik, a romnicselek, a gitanók, a vlax romák, a rudárik (beások), a romungrók és az arliják. Becslések szerint harminchatmillióan vannak világszerte, amelyből legtöbben, mintegy tizennyolcmillióan Indiában (őshazájukban) élnek, míg tizenkét- tizenöt millióra tehető az Európában élők száma, akik nagy része kelet-európai. Az Egyesült Államokban egymillióan, míg Brazíliában kilencszázezren vannak. Az európai országok közül Romániában és Magyarországon, Bulgáriában és Spanyolországban vannak jelen a legnagyobb arányban.

A kétnapos római zarándoklatot az elvándorlók és úton lévők pápai tanácsa szervezte, együttműködésben az olasz püspöki konferencia Migrantes Alapítványával, valamint a római egyházmegyével és a Sant’Egidio közösséggel.

A zarándoklat legjelentősebb pillanata a pápai fogadás volt, ahol Antonio Maria Vegliò érsek, a pápai tanács elnöke mutatta be a cigányok népes csoportját a szentatyának, ismertetve egyre növekvő szerepüket és tevékenységüket az egyház szolgálatában, amelynek révén lelki megújulásra és segítségre lelhetnek sok esetben gyanakvástól és kirekesztettségtől megbélyegzett életük során.
A cigány közösség az elmúlt évtizedekben már több alkalommal járt a pápánál. VI. Pál 1965-ben a Rómaközeli városban, Pomeziában, 1975-ben pedig Castel Gandolfóban találkozott velük, II. János Pál pedig 1997-ben a boldogok sorába iktatta Ceferino Giménez Malla spanyol származású cigány kereskedőt, akit 1936-ban, a spanyol polgárháború idején kivégeztek, mert védelmezni próbált egy papot és rózsafüzérét. A jubileumi szentévben Wojtyla pápa bocsánatot kért az Úrtól a katolikusok által cigányok ellen elkövetett bűnök miatt.

A pápai fogadás során néhányan rövid tanúságot tettek, köztük Ceija Stojka katolikus cigány írónő, az auschwitz-birkenaui haláltábor egyik túlélője. A kihallgatást követően a zarándokok szentmisén vettek részt, amelyet Vegliò érsek mutatott be a római Tiberis szigetén lévő Szent Bertalan-templomban, ahol elhelyezték Boldog Ceferino egyik ereklyéjét a spanyol hitvallóknak és tanúságtevőknek szentelt oltárnál.

Június 12-én a zarándokok a Róma melletti Madonna del Divino Amore kegyhely Boldog Ceferinónak szentelt kápolnájában gyűltek össze szentmisére, amelyet Pietro Santoro avezzanói püspök mutatott be. (VR)

A pápa a szíriai és a közel-keleti helyzetről

 A pápa június 9-én hat új szentszéki nagykövetet fogadott. Beszédének különösen fontos részét szánta Szíria szentszéki nagykövetének, Hussam Edin Aalának. Az, ami a Földközi-tenger országaiban, köztük Szíriában történt az elmúlt hónapokban, egy jobb jövő iránti vágyat fejez ki – fogalmazott. Ez egyaránt vonatkozik a gazdasági életre, az igazságosságra, a szabadságra és a közéletben való részvételre. Az elmúlt hetek eseményei azt is emlékezetünkbe idézik, hogy igazi reformokra van szükség a politika, a gazdaság és a társadalmi élet területén. A szentatya hangot adott annak a reményének, hogy a változások nem erőszakos úton valósulnak meg. Tehát hogy sikerül elkerülni az intoleranciát, a hátrányos megkülönböztetést, a konfliktust és a vérontást. Fontos a társadalom különböző részlegeinek megbékélése az igazság, valamint a személyek és a közösségek abszolút tisztelete jegyében. Bárcsak ezek az alapelvek vezetnék az ország életének felelőseit! A pápa kitért a Közel-Kelet helyzetére. Globális megoldást kell találni arra, hogy az egész régióban hathasson a béke eszménye – hangsúlyozta. – Egyik fél sem erőltethet a másikra részleges és egyoldalú megoldást. Az egyezséghez a felek kompromisszumkészségére van szükség. (VR)

XVI. Benedek San Marinóban

A pápa június 19-én lelkipásztori látogatást tesz San Marinóban, amely Európa harmadik legkisebb állama Itália területén, Emilia Romagna és Marche régió határán. 301 óta független állam, Szent Marinus (Marino) remete alapította hatvanegy négyzetkilométernyi területen, jelenleg mintegy harmincezer ember lakja. 1244 óta alkotmányos köztársaság. (KNA)