A keresztény hittel kapcsolatban jelentkező új fejlemények közé tartozik, hogy ma már nagyon nehéz a hit külső feltételeinek és körülményeinek számbavétele nélkül megőrizni és ápolni az egyénileg elfogadott kereszténységet. A múlt században még úgy tűnt, hogy a szerte Európában terjedő hitvesztés, vagyis az ateizmus jelenti az egyetlen és legfőbb nehézséget a kereszténység szempontjából, mára azonban, úgy látszik, változni kezdett a kép.
Már az is ennek jele volt, amikor a legkiválóbb keresztény szellemek (például Joseph Ratzinger) arra hívták fel a figyelmet, hogy a hitvesztés nem egyszerűen csak a hívő emberek körül megfigyelhető jelenség, hanem a hit és a hitetlenség határvonala immár magukon a hívő embereken belül húzódik: senki sem állíthatja, hogy teljesen független lenne az ateizmus különböző kísértéseitől. Legkésőbb az új évszázadra azonban már az is kiderült, hogy a vallás és a vallásosság nemcsak eltűnőben van, hanem át is alakul, soha nem látott módosulásokon megy keresztül, elszakad a nagy vallási hagyományoktól, és új köntöst öltve átszövi az élet legkülönbözőbb területeit: „vallásbarát istentelenség” van kialakulóban (Johann Baptist Metz). Ezzel párhuzamosan, nagyjából harminc éve, az a kérdés is érdekessé kezdett válni, hogy miként jutott el a kereszténység ebbe az állapotba, ilyen körülmények közé: miért veszítette el meghatározó jelentőségét az emberek életében, legalábbis Európán belül, milyen formákban van jelen a világ különböző területein, és milyen válaszutak adódtak története során, amelyeknél rendre fontos változások következtek be szerkezetében és a világban elfoglalt helyében.
Éppen ezért az elmúlt néhány évben nagy történelmi elbeszélések születtek, amelyek általában a vallás és konkrétan a kereszténység sorsát igyekeztek érthetővé tenni a mai ember számára, mégpedig úgy, hogy teológiai és filozófiai szempontokon kívül társadalomtudományi, irodalmi, sőt akár biológiai megközelítéseknek is helyet adtak. Elsősorban a katolikus Charles Taylor, a szintén katolikus Hans Joas és az anglikán Robert Bellah szerzett érdemeket a vallás és a hit történetének megvilágítása terén, de közismert tény volt, hogy a katolikus Robert Spaemann is határozott nézeteket vall a kereszténység újkori fejlődéstörténetével kapcsolatban. Ebben a kötetben a két nagy katolikus gondolkodó párbeszédének hátterét tehát a vallás és a hit történetének átfogó kérdései alkotják (a könyv végén szereplő utószó egyébként mindkettőjüket részletesen bemutatja).
Beszélgetésük során kifejezetten teológiai problémák nem kerülnek szóba (nem hallunk a Szentháromságról és Jézus Krisztusról), de ezt nem érdemes hiányként elkönyvelni. Mindketten annak bemutatására törekednek ugyanis, hogy milyen külső körülmények között hisz ma, aki hisz – abban a meggyőződésben, hogy a hit ma már nem független külső körülményeitől. A két katolikus gondolkodó között korántsem uralkodik egyetértés, ami főként a katolikus szellem tágasságáról tanúskodik, és nagyon üdítő, hogy nézeteltéréseiknek kölcsönös tiszteleten alapuló vitakultúra keretei között adnak hangot. Egyikük sem sorolható be a jól ismert szekértáborokba, és sokszor az köti össze őket, amire nem igazán számítanánk; például az a meggyőződésük, hogy nem léteznek keresztény értékek. A legfontosabb azonban, hogy a kereszténység európai és világméretű sorsát, főként a hit térvesztését nem tekintik természeti katasztrófának, a tehetetlenségre kárhoztatott hívő emberektől függetlenül lecsapó szökőárnak, hanem a megértésére törekednek, mert úgy vélik, hogy pontosan kimutatható okai vannak.
A kötetben olvasható beszélgetés eredetileg önálló könyvként jelent meg a német Herder Kiadónál, amely azonban hozzájárulását adta a viszonylag rövid szöveg kiegészítéséhez. Ezért a két világnagyság párbeszédét két önálló beszélgetés követi, majd az eredeti német kiadványban bevezetésként szereplő írás olvasható utószóként.
Hans Joas és Robert Spaemann Imádság ködben – Van-e jövője a keresztény hitnek? című kötete megvásárolható az Új Ember könyvesboltban (Budapest V. kerület, Ferenciek tere 7–8.; nyitvatartás: hétfő, kedd, csütörtök, péntek 9–17 óráig; szerdán 10–18 óráig) vagy megrendelhető az Új Ember online könyváruházban.
