Üzenet a múltból

A világ egyik legnépszerűbb szentjének csont- és ruhaereklyéit a templomban őrzik. S ha továbblapozzuk e történelemkönyvet, felidézhetjük a következő században felépített román stílusú templomot, majd a valóságban is megjelenik a szemünk előtt az 1492-re elkészült mai háromhajós csarnoktemplom, amely már több mint ötszáz év üzenetét hordozza falai között.

Amikor északi fala, megerősítve és lőrésekkel ellátva, a várfal szerepét is betöltötte, amikor kaszárnya, lőporraktár, istálló volt, vagy vallási villongások, tűzesetek ütötték fel fejüket a városban és a várban. Az 1737-es hatalmas tűzvészben beszakadt a mainál három méterrel magasabb gótikus boltozat, és kiégett a templom szép berendezése is. Az ötvenévnyi romos állapot után megkezdődött felújítás során a templom új boltozatot kapott, melynek súlya 15-18 centiméterrel szétnyomta az eredeti oszlopsort. A fából készült főoltárra Mária Terézia udvari festője, Maulbertsch festette meg a Szeplőtelen Fogantatást ábrázoló oltárképet. Egy ideig az ország legszebb hangú hangszereként tartották számon a szintén ekkor beépített kétmanuálos, tizenhat regiszteres barokk orgonát. Hangja még ma is szinte páratlan élményt nyújt a hallgatóságnak.


Mindezeket azért volt fontos megemlítenünk, mert a Magyarország–Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007–2013, „A sárospataki bazilika és a kassai Szent Erzsébet-dóm felújítása” elnevezésű európai uniós program keretében elnyert több mint nyolcszáznegyvenmillió eurós támogatásból, valamint az Egri főegyházmegye hozzájárulásával és a hívek adományaiból megújult a bazilika külső homlokzata és közvetlen környezete. A felújítás magában foglalta a tető és a torony héjazatának cseréjét, a templom megszépítését Rácz Gábor iparművész közreműködésével, a széttartó oszlopsor megerősítését, a megkopott kövek restaurálását és a bazilika külső vakolását. A pályázatnak köszönhetően turisztikai célú fejlesztések is megvalósultak. Hock Bertalan orgonaművész segítségével megújult a XVIII. század végi barokk orgona. Az oratórium magasításával létrejött térben harangjátékot helyeztek el, amely önálló koncertek megtartására is alkalmas. A déli bejárat fölött a Szent Erzsébet életéhez kapcsolódó jelenetet ábrázoló üvegablak Bráda Tibor festőművész alkotása. A nyugati harangtoronyban elhelyezett három távcsövön keresztül az érdeklődők a Zempléni-hegység szépségeiben gyönyörködhetnek.

Ma az 1960-as években visszaállított eredeti, XV. századi járószinten jutunk be a templomba, ahol az északi fal mentén töredezett vagy többé-kevésbé épen maradt sírköveket találunk. Ezek az emlékek a templom alatti, kifosztott és feldúlt kriptarendszerből kerültek napvilágra. Rajtuk a történelemkönyvekből, olvasmányokból ismert címerek, nevek sorakoznak, elmosódott márványarcok tekintenek ránk. Farkasszemet nézhetünk velük abban a reményben, hogy talán megfejthetünk valamit üzenetükből. Akár csak egy piciny csodát, amit tanulságul adhatunk utódainknak, a következő nemzedéknek. Mert ahogyan Ternyák Csaba, a szentmisét bemutató és a megújult épületrészeket megáldó egri érsek fogalmazott szentbeszédében, meg kell őriznünk mindent, ami elődeinknek erőt adott, hogy a jövő számára is kapaszkodót, erőforrást jelentsen, érték maradhasson.

Ezért dolgoztak fáradságot nem kímélve a torony tetején még a széllel is dacoló építők, a tervező, a kivitelező szakemberek és a művészek, s ezért szólt a mindennapi ima a hívek ajkán.

Fotó: Cser István