Útkeresés az ifjúságpasztorációban – Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának konferenciája Szegeden

Ugyancsak az előkészítés részének tekinthető a tavaly áprilisban Łódźban szervezett tanácskozás, amikor az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) szervezésében tizennyolc ország püspöki konferenciáinak képviselői, egyetemi lelkészek és az egyetemi pasztorációban szolgálók gyűltek össze. Ekkor a több mint ötven résztvevő a felelősség témájával foglalkozott.
Szegeden ezúttal az egyetemi és az ifjúsági pasztoráció képviselői ültek össze, köztük több püspök, papok és világi munkatársak, valamint a találkozó kiemelt résztvevői, európai fiatalok.
A szervezők úgy választották ki a négy küldő országot – Románia, Magyarország, Svédország és Olasz­ország –, hogy azok lehetőség szerint egész Európára érvényes helyzetképet tudjanak adni – tudtuk meg Michel Remery atyától, a CCEE főtitkárhelyettesétől.
A tanácskozás sajtónyilvános része a Marek Jędraszewski, Łódź érseke vezette megnyitó és az első nap munkaprogramját lezáró szentmise volt. A megnyitón a főpap egymás megismerése, megértése és a barátság fontosságára hívta fel a figyelmet. Bemutatta a szervező CCEE szándékát: Łódź és Szeged a barcelonai konferencia előkészítő állomásai. A CCEE 2017-re Barcelonába hívja mindazokat, akik az ifjúság elérésében érintettek, így az ifjúságpasztorációs és az egyetemi lelkészek, valamint a világi munkatársak mellett az oktatás és a katekézis felelősei is meghívottjai a tanácskozásnak. A kongresszus középpontjában a fiatalok keresztény kísérése áll majd, melynek alapvető területei a katekézis, az iskola, az egyetemi pasztoráció és a hivatásgondozás.
Az Isten hívására adott válasz kísérése az egész egyházi közösség, de elsősorban az ifjúsági és az egyetemi pasztoráció feladata. A fiatalokat segíteni kell Jézus megismerésében – fogalmazott az érsek. Azáltal, hogy kísérjük őket, és együtt megyünk velük az úton, hozzájárulhatunk ahhoz, hogy növekedjék bennük az igazság iránti szenvedélyes vágy, az életszeretet, a jó iránti elkötelezettség és a jövőbe vetett bizalom – hangsúlyozta. Jędraszewski érsek örömének adott hangot, hogy a találkozóra magával vihette a tavalyi kongresszus előadásainak szerkesztett változatát tartalmazó kötetet, amely Felelősségteljesnek lenni és felelősségteljessé válni címmel a Vatikáni Könyvkiadó gondozásában jelent meg.
Kiss-Rigó László, a találkozó házigazdája, a Szeged–csanádi egyházmegye főpásztora a millenniumára készülő egyházmegye nevében üdvözölte a vendégeket. Szólt Gellért püspök egyházszervező munkájáról és az egyházmegye oktatási szerepvállalásáról. A fenntartott intézményekben jelenleg tizenháromezer diákot tanítanak. Szólt a huszonötezer hallgatót befogadó Szeged egyetemvárosi jelentőségéről is. Érintettek vagyunk, készek vagyunk tanulni. Fontos, hogy jó kérdéseket fogalmazzunk meg, és megtaláljuk a valós válaszokat – mondta beszédében. A fiatalok lelki kísérése hozzájárul ahhoz, hogy az egyetemi tanulmányok időszaka ne korlátozódjon a vizsgák letételére és a tudományos titulus elnyerésére, hanem alkalmas időt jelentsen a hit elmélyítésére, helyet és lehetőséget adjon arra, hogy a személyiség növekedhessen – mondta Kiss-Rigó László. A püspök állást foglalt azzal a jelenséggel szemben, hogy az egyetem ma túl sok diák számára csupán vizsgahelyszín, ahol a kapott tananyagra gyakran rányomja a bélyegét a tudás pusztán haszonelvű szemlélete, amely szerint az érték a hasznosságban rejlik. A fiatalok a lelki kísérésben megbízható bizonyosságokat kaphatnak az igazra és a jóra vonatkozóan – fűzte hozzá a házigazda püspök.
Kozma Gábor, a Gál Ferenc Főiskola rektora röviden szólt az 1930-ban alapított intézményben folyó munkáról, és elmondta, hogy a teológia és a hitoktatás mellett a mezőgazdasági karral kiegészült főiskola ma az ország harmadik legnagyobb katolikus felsőoktatási intézményének számít. Hangsúlyozta, hogy napjaink felsőoktatási intézményének be kell építenie az oktatásba a technikai fejlődés eredményeit, a Z generáció számára természetes digitális világot. Csak sejtéseink lehetnek arról, milyen kihívások elé állítja a digitalizáció a holnap gyermekeit, hogy az élet legfontosabb kérdéseit értelmezni tudják, és közben Isten elhívására is válaszoljanak. A fiatalokat szeretettel, ugyanakkor a mai kor digitális eszköztárának felhasználására kell megszólítanunk – fogalmazott.
Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora köszöntőjében az értékek fontosságát hangúlyozta, és Albert Einsteint idézte: „A tudomány vallás nélkül sánta, a vallás tudomány nélkül vak.”
Serfőző Levente, a Szeged–csanádi egyházmegye egyetemi lelkésze felolvasta azt az üzenetet, amelyet Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere küldött a találkozóra. A miniszter szerint a tavalyi lengyelországi előkészítő találkozó az ifjúságpasztoráció céljának – felelősségteljesnek lenni és felelősségteljessé válni – megfogalmazásával a lényegre mutatott rá. Eszerint a nevelés feladata az, hogy lelki és szellemi tartalékot képezzünk, amelyből a fiatal nemzedékek tudást, a választás mikéntjét, a világra rácsodálkozó őszinteséget, emberséget, s ami a legfontosabb, egymás iránti alázatot és szeretet meríthetnek. Ma nem könnyű a hiteles és példaértékű keresztény életgyakorlat felmutatása. Nem könnyű elérni azt, hogy a szeretetből, a legfontosabb erőforrásunkból a lehető legtöbbeknek jusson. Ez a találkozó éppen azért jött létre, hogy lássuk, sokan vagyunk, akik ezt a vállalást igyekszünk teljesíteni egy egyre gyorsuló, Istentől távolodó jelenben – fogalmazott. Majd Magyarország alaptörvényéből idézett: bízunk abban, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal, lelkierejükkel ismét naggyá teszik Magyar­országot.
Az első napot szentmise zárta a szegedi dómban. Szentbeszédében Kiss-Rigó László püspök egyetlen gondolatot fogalmazott meg. Amikor az apostolokra kiáradt a Szentlélek, megerősítette őket, hogy elvigyék az örömhírt minden néphez, nemzethez. A konferencia nem akar az egyetemes egyház számára kötelező érvényű nyilatkozatot tenni, mégis bízunk abban, hogy a Szentlélek segítségével megtaláljuk az egymás megértéséhez vezető utat, és a Szentlélek vezetése nyomán születő zárónyilatkozat mind az egyetemes, mind a helyi egyházak közösségeinek utat mutathat.
A konferencia munkája a következő két nap során zárt üléseken folytatódott. Az ifjúsági és az egyetemi pasztoráció területén működő innovatív projektek mellett bemutatták a Magyarországon is bevezetett és alkalmazott jó gyakorlatokat és programokat. A CCEE, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és a Szeged–csanádi egyházmegye közös szervezésében megvalósult találkozó április 29-én ért véget.