Utat mutatni, erőt adni

 

 

Az idei KATTÁRS jelmondata: „Család, légy az, ami vagy.” Kifejtené olvasóinknak ennek a jelentését?

– A család a Teremtő által létrehozott természetes közösség. Küldetése, hogy a férj és a feleség szeretetszövetsége legyen, melyben kettőjük lénye kibontakozik, és az élet bölcsője legyen, melyben a gyermekek élete megfogan és növekszik. A KATTÁRS jelmondata – „Család, légy az, ami vagy” – Szent II. János Pál pápa családokról szóló körleveléből való (Familiaris consortio 17). A pápa így magyarázta ezt a mondatot: „Mivel Isten terve szerint a család az »élet és a szeretet bensőséges közössége«, ezért feladata, hogy egyre inkább azzá váljon, ami, tudniillik az élet és a szeretet közösségévé.” Nem kell újra kitalálnunk a család lényegét, még kevésbé átírnunk, felülírnunk a Teremtő által a világba, a sejtjeinkbe, a lelkünkbe beültetett csodálatos rendet és harmóniát, hanem e szerint kellene élnünk. Családban élni nagyszerű hivatás: kibontakoztatni azt a lehetőséget és mélységet, ami a család lényegében, identitásában már benne foglaltatik.

A katolikus Egyház miért tartja fontosnak a családot, a családokat?

– A kereszténység meggyőződése, hogy Isten szeretet. Atya, Fiú és Szentlélek örök szeretete. Istenben élet árad: örök szülés és örök születés. Ennek az Istennek a képmása a világ, az atommagok és elektronok tánca, a férfi és a nő szerelme. Ez a világ szeretetből lett. Akkor szép az életünk, ha engedjük, hogy ez a végtelen jóság és szépség rajtunk is átáradjon. Akkor lesz az ember boldog, ha sikerül odaadnia az életét. A család, a házasság ennek a hivatásnak, a szeretet megélésének az egyik legalapvetőbb útja az ember számára. Ezért az Egyház segíteni akarja a családokat, mert tudja, hogy ezáltal az emberi kiteljesedés egyik legfontosabb intézményét segíti.
Az utóbbi évtizedekben a nyugati kultúrkörben a család egyre mélyülő válságának lehetünk tanúi. Egyre kevesebb gyermek születik, és egyre kevesebb házasságot kötnek. Sok olyan fiatal és felnőtt van, aki egyáltalán nem akar megházasodni. Nem is érti, mi a szép abban, hogy az egész életét végérvényesen, totálisan odaajándékozza valakinek. Mintha már hiányozna belőle ez az emberi nagyság, hogy képes legyen és akarja az egész életét odaadni. Az Egyház szeretne ebben a válságban megszólalni, utat mutatni, erőt adni. Szeretnénk felmutatni élettel teli, boldog nagycsaládokat. Szeretnénk megéreztetni minden nyitott szívű emberrel az igazi mély élethivatását.
Az idei KATTÁRS egy nemzetközi szakértőkkel megszervezett konferencián igyekszik megfogalmazni a lehetséges kiutakat a család válságából, és megmutatni, hogy mit tehet e téren az Egyház. Ezután pedig bemutatjuk majd a családközösségeinket, amelyek nagyon nagy megtartó erőt jelenthetnek a nehézségekkel küzdő párok számára.

A katolikus Egyház társadalmi tanítása igen sokrétű. Az idei KATTÁRS-on a család mellett milyen témák lesznek még hangsúlyosak?

– Minden KATTÁRS fontos célja, hogy megmutassuk: a kereszténység és az Egyház milyen sokrétű módon van jelen a társadalmunkban, annak nagyon fontos építője, kovásza. Egyebek mellett megmutatjuk ezért az egyházi iskolákban, a szociális intézményekben folyó munkát, a karitász tevékenységét, a roma missziót, a börtönökben és a gyermekottho­nokban végzett szolgálatunkat. Ezzel kedvet is szeretnénk csinálni a résztvevőknek ahhoz, hogy valamilyen módon ők is csatlakozzanak a munkánkhoz, és így általuk is szebb legyen a világ.
Az idei KATTÁRS hangsúlyos témája lesz a demencia problémája, és az, hogy az Egyház milyen módokon segíti az ebben szenvedőket és hozzátartozóikat. Szó lesz ezenkívül a 2020-ban Budapesten megrendezendő eu­cha­risz­tikus világkongresszusról, amely arra is nagy lehetőséget kínál, hogy bemutassuk a világnak Magyar­országot, a történelmünket, értékeinket, a közép-európai népek történelmi tapasztalatát és hitét.

Idén a rendezvény összefonódik a Szent László-napok eseménysorozatával. Hogyan illeszkedik Szent László személye a KATTÁRS üzenetéhez?

– Szent Lászlóban lett először igazán magyarrá a keresztény eszmény. A magyaros vitézség, erő, küzdeni tudás, a gyöngét védelmező bátorság, a keresztény lovag­királyban testesült meg. Ez is azt mutatja, hogy a kereszténység nem vesz el az emberi értékekből, hanem megnemesíti, megtisztítja, megerősíti azokat.
Szent László lengyel földön született 1046-ban. Szülei I. Béla király és a lengyel hercegnő, Richéza a lehető legjobb nevelést akarták adni a gyermekeiknek, ezért egy itáliai papot, ­Vilmost bízták meg azzal, hogy éveken át nevelje, tanítsa az egyre gyarapodó gyerek­sereget. Ahogyan Vajkra, a későbbi Szent Istvánra döntő hatással volt Szent Adalbert, Szent Imrére pedig Szent Gellért, éppígy László élete mögött is ott van ennek a hitbeli neveltetésnek az embert formáló, kiteljesítő ereje. László élete példázza azt, hogy a család a legfontosabb értékek hordozója: a szeretet, az élet és a hit kincseit itt éli meg és itt adja tovább az ember.