Az eucharisztikus kongresszusra készülve

Az eucharisztikus kongresszusra készülődve nagy jelentőséget kap az Úr Legszentebb Testének és Vérének ünneplése. A nemrégiben megünnepelt úrnapja és a kongresszus előkészületei indokolják, hogy ne csak az ünnep misztérimában, hanem az eucharisztikus kultusz egészében elmélyedjünk. Érdekességként említhetjük, hogy az úrnapját megelőző Szentháromság vasárnapjának szülővárosa szintén a belgiumi Liège (Luik). A Szentháromságról szóló zsolozsmát szerkesztő és az ünnepet bevezető püspök, István (901–920) működését követő későbbi herceg püspök, Robert de Thourotte (1240–1246) alapította Krisztus Legszentebb Testének ünnepét Jacques Pantaléon prépost, a későbbi IV. Orbán pápa és Boldog (Liège-i) ­Julianna látomásainak hatására. Az ünnep keletkezésének kora már csak történelmi szempontból is érdekes: III. Ince pápasága idején vagyunk, 1209-ben Assisi Szent Ferenc összeállítja az első ferences regulát; tart az 1197-től kiújult harc a guelfek és ghibellinek között; a pápa „keresztes hadjáratot” indít az albigensek ellen. Mégis, ebben a korban csodálatos folyamatok bontakoznak ki: a ­Gratianus kamalduli szerzetes által összeállított Decretum, az addig legteljesebb törvénygyűjteményt és a Peñaforti Rajmund által szerkesztett Liber Decretalium egyre szélesebb körben szilárdítja meg az Egyház jogait és kormányzatát. 1123 és 1215 között négy egyetemes zsinatot tartottak a Lateráni Szent János-bazilikában. Ennek jelentőségét emeli, hogy a középkor legfényesebb három ülésén terminológiai síkon elfogadták az Aversai Guitmond (1085) által már előkészített  átlényegülés kifejezését (transsubstantiatio), valamint ez a zsinat kötelezte a híveket az évi legalább egyszeri szentgyónásra és szentáldozásra húsvétkor. Ez a skolasztika kora is egyben, amelynek kiváló alakjai között tartjuk számon Nagy Szent Albertet és Aquinói Szent Tamást. Liturgiatörténeti szempontból fontos megemlítenünk, hogy 1210-ben a párizsi Notre-Dame-ban jelent meg liturgikus elemként az úrfelmutatás, Eudes (Odo) de Sully püspök (1196–1208) rendelete nyomán.