Ugyanakkor nagy gond is, amely új szervezési, anyagi, lelkipásztori kihívások elé állítja a plébániákat. Hogyan lehet a spanyol ajkú bevándorlókat új körülményeik között az egyházhoz kötni, jó hagyományaikat megőrizni, és teljesíteni igényeiket? Ezzel a kérdéssel napjainkban már tanulmányok foglalkoznak. Hosffman Ospino teológiaprofesszor, az egyik tudományos igényű munka szerzője azt sürgeti, hogy az egyház alakítsa át a spanyol ajkúakkal kapcsolatos egész stratégiáját és változtassa meg beállítottságát.
Az egyik fő problémát az jelenti, hogy az amerikai egyház anyagi forrásai inkább az ország északkeleti és középnyugati, gazdaságilag fejlett részén állnak rendelkezésre. A spanyol ajkúak azonban többségükben délnyugaton és délen laknak. Egyházközségeik azért is vannak nehéz helyzetben, mert errefelé kevés a pap, és a spanyolt kevesen beszélik közülük. Csak minden negyedik plébánia tud spanyol nyelvű liturgiát és közösségi életet biztosítani a hívők számára, akiknek nagy kihívást jelent egyházi feladatokat vállalni a papok mellett. A spanyol anyanyelvű hívek általában szegényebbek is, ezért nem tudnak annyit adakozni.
Az Egyesült Államok katolikus papságának csupán hat százaléka „hispán”. A katolikus iskolák tanulóinak mindössze három százaléka spanyol ajkú, mert rossz anyagi helyzetük miatt a szülők nem engedhetik meg maguknak, hogy ezekbe az intézményekbe járassák a gyerekeiket.
A legnyugtalanítóbb jelenség az, hogy a bevándorló fiatalok, különösen a huszonévesek többsége elfordul hagyományaitól és az egyháztól. A Pew Research Center legutóbbi felmérése szerint csökken azok száma, akik a katolikus egyházhoz tartozónak vallják magukat. 2010-ben a spanyol ajkúak hatvanhét százaléka tartotta magát katolikusnak, 2013-ban már csak alig több mint a fele. Sokan felekezet nélküliek, mások különböző vallási csoportokhoz csatlakoznak.
Az amerikai püspöki konferencia kötelezővé kívánja tenni a papi szemináriumokban a spanyolnyelv-tanulást. Másrészt meg akarja győzni a szülőket arról, hogy amerikai módra, egyházközségi alapon hozzák létre katolikus iskoláikat. Mindenesetre az idők jeleként értelmezhetjük azt is, hogy a legnagyobb amerikai egyházmegye élén álló José Gomez, Los Angeles érseke szintén Mexikóban született, spanyol ajkú ember.
