Fotó: Szerencsi Gábor
Hármas évforduló tiszteletére hirdetett jubileumi évet a magyaróvári Szűz Mária Királynő- és Szent Gotthárd-plébániatemplom. 2018-ban ünneplik a templom felszentelésének 350. és névadója, a hildesheimi püspök halálának 980. évfordulóját, valamint éppen tíz éve annak, hogy Gotthárd csontereklyéjét elhelyezték a magyaróvári templomban.
Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke köszöntötte az ünneplőket. „Azért imádkozunk, hogy mindannyian újra és újra megtaláljuk egymással a lelki közösséget. Az egész esztendő sugározza az egység örömét mindazokkal, akik a városban élnek: azokkal is, akik keresik az Istenhez vezető utat, és azokkal is, akik nem osztoznak a hitünkben.”
A Szűzanya lourdes-i megjelenésének ünnepén, a betegek világnapján bemutatott szentmisét Veres András a betegekért ajánlotta fel. Szentbeszédében súlyos kérdéseket fogalmazott meg a főpásztor: Minek a következménye életünkben a betegség? Hogyan tudunk lelkileg egészségesen élni? A leprás meggyógyításának evangéliumi történetéhez kapcsolódva a püspök Jézus gyógyító tevékenységéről beszélt. Jézus azért jött el közénk, hogy hirdesse Isten országát, de soha nem ment el a beteg ember mellett. Tömegesen jöttek hozzá a gyógyulni vágyók, és megszabadította őket betegségeiktől, de igyekezett elkerülni, hogy afféle csodadoktornak tartsák.
Gyógyításai mindig a lélekre és a hitre irányították a figyelmet. Elbocsátó szavai – „menj, hited meggyógyított”, „menj és többé ne vétkezzél” – arra figyelmeztettek, hogy az ember bűnei kapcsolatban állnak a betegséggel. Veres András a leprás meggyógyításának történetéről szólva arról beszélt, hogy a kor zsidó embere a mózesi törvények alapján kizárta a leprásokat az emberi közösségből. Kezdetben a megfertőződés elkerülése volt a célja ennek, később pedig helytelen erkölcsi viszonyulás következett e megkülönböztetésből. A leprás emberrel megszüntettek mindenfajta testi érintkezést, és erkölcsi minősítéssel is éltek, amikor azt állították, hogy a megbetegedése bűnös életének a következménye. „Súlyos erkölcsi, teológiai kérdés elé állít bennünket ez a megítélés” – fogalmazott Veres András, és Kopp Mária kutatásaira hivatkozva megemlítette, hogy számos testi megbetegedés eredete lelki természetű. „Mitől fertőződött meg a lelkünk? Mi a probléma?”– tette fel a kérdést a püspök. Saját bűneink miatt, illetve a világba való beágyazottságunk okán más emberek bűne miatt is érheti az embert szenvedés. Keresnünk kell a lélek megtisztulását, hogy elkerülhessük a testi szenvedéseket – mutatott rá Veres András.
„Az ember a saját betegségével kapcsolatban kétségben él: mi az, amit vétett?” A főpásztor utalt arra, hogy minden életformának megvannak a sajátos bűnei, negatív megnyilvánulási formái, melyekből szükségszerűen következnek a betegségek. Ezért, ha jót akarunk magunknak és szeretetteinknek, nagy gondot kell fordítanunk a lelki egészség ápolására. „Jézus azért hirdette meg az evangéliumot, hogy mindannyiunk számára világossá váljon, miként tudunk lelkileg egészségesen élni. Azért jött, hogy megszabadítson bennünket bűneink terhétől, és visszaadja lelki egészségünket, amely a testi egészséget is magával hozza. Súlyos dolog ez. Senki nem mentheti fel magát a kötelesség alól, hogy elgondolkodjon azon, mit kell másként tennie.”
Jézus mindannyiunkhoz jött, sokan azonban nem vesznek tudomást erről. Veres András rámutatott arra, hogy a mai világban könnyen eltompulhat az ember lelki érzékenysége, és megelégedhet a lelki tisztátalansággal, amit a bűn okoz.
„Ma a betegekért imádkozunk, azokért, akiknek több jutott a szenvedésből, és azt kérjük számukra, hogy a betegséget lelki gyógyulásukra tudják fordítani.”
A püspök arra figyelmeztetett, hogy ébresszük fel magunkban a lelki megtisztulás igényét. „Az evangélium szerint élő ember gondolkodása egészséges, ez alakítja környezetében azt a közösséget, ahol mindenki megtalálhatja a testi-lelki gyógyulás útját.”
Veres András az evangéliumból idézett: A leprás azt mondta Jézusnak: ha akarod, te megtisztíthatsz engem. „Ne legyenek kétségeink, Jézus, az Isten fia mindnyájunkat meg akar gyógyítani, vissza akarja adni a lelki egészségünket, s ezáltal testünk egészségét is. Ismerjük fel Jézusban az igazi gyógyítót, és értsük meg: csak a lelkileg tiszta élet vezet bennünket kiegyensúlyozott, boldog élethez.”
A plébánián a húsvéti készület hamvazószerdát követően hagyományosan lelkigyakorlattal kezdődik, amelyet idén Lukácsi Zoltán atya, a Győri Hittudományi Főiskola rektora tart. A szentmise végén Bodó Zoltán plébános arra kérte a híveket, tegyenek tanúságot a rászorulók iránti irgalmas szeretetükről azzal, hogy minden héten gyűjtenek valamit, amivel a karitászcsoport segítségével megajándékozhatják a szükséget szenvedőket.
„Minden ünnepet meg kell előznie a bűnbánatnak. Jubileumi évünk nyitányát azért tettük a nagyböjt kezdetére, hogy májusban megtisztult lélekkel ünnepelhessük Szent Gotthárd ereklyéje befogadásának évfordulóját.” A plébános kifejezte reményét, hogy a jubileumi év eseményei tovább erősítik a közösséget összetartó köteléket, és a templomba, amely mindig nyitva áll, a kívülállók is betérnek majd.
A szentmisét követően a templom Szent Krisztina kórusa vezetésével felköszöntötték a 25. születésnapját ünneplő Holpár Balázs diakónust.
A február 11. és november 25. között meghirdetett jubileumi év védnökségét Veres András megyéspüspök és Árvay István, Mosonmagyaróvár polgármestere vállalta.
Az eseménysorozatban liturgikus és világi programok egyaránt szerepelnek. A cél, hogy a közösség megerősödjön összetartozásában, és a plébánia a családok családjává váljon – fogalmazott Bodó Zoltán plébános. A tervezett programokkal kapcsolatban elmondta: májusra szeretnék meghívni a hildesheimi püspököt, november 25-ére, a Krisztus király vasárnapján tartandó záróünnepségre pedig Magyarország apostoli nunciusát.
Az események a családok éve jegyében zajlanak. A kilenc hónap során lesz kórustalálkozó, koncert, fotókiállítás, zarándoklat, főzőverseny, és keresik majd a plébánia tortáját is. Május 19-én családi napot tartanak a plébánia előtti téren. A templom történetét helytörténeti kiállításon mutatják be, és öt részből álló előadás-sorozatot tartanak a templomról, valamint az ott őrzött ereklyékről.
