Újra megtalálni a lelki közösséget
Fotó: Szerencsi Gábor

 

Hármas évforduló tiszteletére hirdetett jubileumi évet a magyaróvári Szűz Mária Királynő- és Szent Gotthárd-plébániatemplom. 2018-ban ünneplik a templom felszentelésének 350. és névadója, a hildesheimi püspök halálának 980. évfordulóját, valamint éppen tíz éve annak, hogy Gotthárd csontereklyéjét elhelyezték a magyaróvári templomban.
Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke köszöntötte az ünneplőket. „Azért imádkozunk, hogy mindannyian újra és újra megtaláljuk egymással a lelki közösséget. Az egész esztendő sugározza az egység örömét mindazokkal, akik a városban élnek: azokkal is, akik keresik az Istenhez vezető utat, és azokkal is, akik nem osztoznak a hitünkben.”
A Szűzanya lourdes-i megjelenésének ünnepén, a betegek világnapján bemutatott szentmisét Veres András a betegekért ajánlotta fel. Szentbeszédében súlyos kérdéseket fogalmazott meg a főpásztor: Minek a következménye életünkben a betegség? Hogyan tudunk lelkileg egészségesen élni? A leprás meggyógyításának evangéliumi történetéhez kapcsolódva a püspök Jézus gyógyító tevékenységéről beszélt. Jézus azért jött el közénk, hogy hirdesse Isten országát, de soha nem ment el a beteg ember mellett. Tömegesen jöttek hozzá a gyógyulni vágyók, és megszabadította őket betegségeiktől, de igyekezett elkerülni, hogy afféle csodadoktornak tartsák.
Gyógyításai mindig a lélekre és a hitre irányították a figyelmet. Elbocsátó szavai – „menj, hited meggyógyított”, „menj és többé ne vétkezzél” – arra figyelmeztettek, hogy az ember bűnei kapcsolatban állnak a betegséggel. Veres András a leprás meggyógyításának történetéről szólva arról beszélt, hogy a kor zsidó embere a mózesi törvények alapján kizárta a leprásokat az emberi közösségből. Kezdetben a megfertőződés elkerülése volt a célja ennek, később pedig helytelen erkölcsi viszonyulás következett e megkülönböztetésből. A leprás emberrel megszüntettek mindenfajta testi érintkezést, és erkölcsi minősítéssel is éltek, amikor azt állították, hogy a megbetegedése bűnös életének a következménye. „Súlyos erkölcsi, teológiai kérdés elé állít bennünket ez a megítélés” – fogalmazott Veres András, és Kopp Mária kutatásaira hivatkozva megemlítette, hogy számos testi megbetegedés eredete lelki természetű. „Mitől fertőződött meg a lelkünk? Mi a probléma?”– tette fel a kérdést a püspök. Saját bűneink miatt, illetve a világba való beágyazottságunk okán más emberek bűne miatt is érheti az embert szenvedés. Keresnünk kell a lélek megtisztulását, hogy elkerülhessük a testi szenvedéseket – mutatott rá Veres András.
„Az ember a saját betegségével kapcsolatban kétségben él: mi az, amit vétett?” A főpásztor utalt arra, hogy minden életformának megvannak a sajátos bűnei, negatív megnyilvánulási formái, melyekből szükségszerűen következnek a betegségek. Ezért, ha jót akarunk magunknak és szeretetteinknek, nagy gondot kell fordítanunk a lelki egész­ség ápolására. „Jézus azért hirdette meg az evangéliumot, hogy mindannyiunk számára világossá váljon, miként tudunk lelkileg egészségesen élni. Azért jött, hogy megszabadítson bennünket bűneink terhétől, és visszaadja lelki egészségünket, amely a testi egészséget is magával hozza. Súlyos dolog ez. Senki nem mentheti fel magát a kötelesség alól, hogy elgondolkodjon azon, mit kell másként tennie.”
Jézus mindannyiunkhoz jött, sokan azonban nem vesznek tudomást erről. Veres András rámutatott arra, hogy a mai világban könnyen eltompulhat az ember lelki érzékenysége, és megelégedhet a lelki tisztátalansággal, amit a bűn okoz.
„Ma a betegekért imádkozunk, azokért, akiknek több jutott a szenvedésből, és azt kérjük számukra, hogy a betegséget lelki gyógyulásukra tudják fordítani.”
A püspök arra figyelmeztetett, hogy ébresszük fel magunkban a lelki megtisztulás igényét. „Az evangélium szerint élő ember gondolkodása egész­séges, ez alakítja környezetében azt a közösséget, ahol mindenki megtalálhatja a testi-lelki gyógyulás útját.”
Veres András az evangéliumból idézett: A leprás azt mondta Jézusnak: ha akarod, te megtisztíthatsz engem. „Ne legyenek kétségeink, Jézus, az Isten fia mindnyájunkat meg akar gyógyítani, vissza akarja adni a lelki egészségünket, s ezáltal testünk egészségét is. Ismerjük fel Jézusban az igazi gyógyítót, és értsük meg: csak a lelkileg tiszta élet vezet bennünket kiegyensúlyozott, boldog élethez.”
A plébánián a húsvéti készület hamvazószerdát követően hagyományosan lelkigyakorlattal kezdődik, amelyet idén Lukácsi Zoltán atya, a Győri Hittudományi Főiskola rektora tart. A szentmise végén Bodó Zoltán plébános arra kérte a híveket, tegyenek tanúságot a rászorulók iránti irgalmas szeretetükről azzal, hogy minden héten gyűjtenek valamit, amivel a karitászcsoport segítségével megajándékozhatják a szükséget szenvedőket.
„Minden ünnepet meg kell előznie a bűnbánatnak. Jubileumi évünk nyitányát azért tettük a nagyböjt kezdetére, hogy májusban megtisztult lélekkel ünnepelhessük Szent Gotthárd ereklyéje befogadásának évfordulóját.” A plébános kifejezte reményét, hogy a jubileumi év eseményei tovább erősítik a közösséget összetartó köteléket, és a templomba, amely mindig nyitva áll, a kívül­állók is betérnek majd.
A szentmisét követően a templom Szent Krisztina kórusa vezetésével felköszöntötték a 25. születésnapját ünneplő Holpár Balázs diakónust.
A február 11. és november 25. között meghirdetett jubileumi év védnökségét Veres András megyéspüspök és Árvay István, Mosonmagyaróvár polgármestere vállalta.
Az eseménysorozatban liturgikus és világi programok egyaránt szerepelnek. A cél, hogy a közösség megerősödjön összetartozásában, és a plébánia a családok családjává váljon – fogalmazott Bodó Zoltán plébános. A tervezett programokkal kapcsolatban elmondta: májusra szeretnék meghívni a hildesheimi püspököt, november 25-ére, a Krisztus király vasárnapján tartandó záróünnepségre pedig Magyarország apostoli nunciusát.
Az események a családok éve jegyében zajlanak. A kilenc hónap során lesz kórustalálkozó, koncert, fotókiállítás, zarándoklat, főzőverseny, és keresik majd a plébánia tortáját is. Május 19-én családi napot tartanak a plébánia előtti téren. A templom történetét helytörténeti kiállításon mutatják be, és öt részből álló előadás-sorozatot tartanak a templomról, valamint az ott őrzött ereklyékről.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..