De mit kezdjünk ezzel az új helyzettel? Mi a jelentősége annak, hogy az évszám mostantól tízzel végződik? Hiszen a lényeges dolgok ettől nem változnak meg, a kapcsolataink megmaradtak, még mindig tél van, és remélhetőleg én is ugyanaz maradtam, mint pár nappal ezelőtt. Vagy mégsem? A változásnak nem most van jelentősége, hanem később lesz, amikor majd visszatekintünk rá. Egyszer adtam az ikertestvéremnek ajándékba egy lapot, amire azok az események voltak összegyűjtve, amelyek a születésünk évében történtek: sportesemények, nagy koncertek, politikai hírek, találmányok. Jól mutatják azt a kort, amelyben megszülettünk. Ha néhány év múlva visszatekintünk a 2010-es esztendőre, talán azt fogjuk mondani: „emlékszel, abban az évben ment iskolába a kislányunk”, vagy „akkor kezdtem el fogyókúrázni”, vagy „akkor találtam végre olyan fenyőtalpat, amibe bele lehet állítani egy karácsonyfát…” – de ezek még mind előttünk állnak, akárcsak a jövő, amelyet részben mi alakíthatunk. A közelmúltat még nehéz értékelni, de ha már lezártuk a 2009-es évet, rátekinthetünk, és megkérdezhetjük magunktól, milyennek látjuk így, hogy már elmúlt. Mit hozott számunkra? Elégedettek voltunk-e vele? Most még frissek az emlékek: fekete elnököt választottak az USA-ban, az országunknak lett új miniszterelnöke, elindult a H1N1 vírus, a Debrecen bejutott a BL-be, lezárták a Margit hidat és fém lett a kétszázas… Persze a legfontosabb események azok, amelyek velünk történnek, a saját történelmünk, amelyet mindenki csak maga tud felsorolni. Most elkezdődik egy új év, még eldönthetjük, mire fordítjuk a rendelkezésünkre álló időt és energiát. A válasz sokszor egyszerűnek tűnhet: szeretnék több időt tölteni a szeretteimmel, kevesebb alkalommal elkésni, és hálát adni minden napért… Azt azonban most kell elhatároznom, hogy mit fogok tenni mindezért. Nem az újévi fogadalmakra gondolok – bár az is hasznos lehet – a legfontosabb, amit tehetek, hogy bizalommal fordulok az Úr felé: elé tárhatom, mi az, ami igazán fontos az életemben. Azzal a reménységgel tekinthetünk a most elkezdődő esztendő felé, hogy az értünk emberré lett, és bennünket megváltó Isten lesz az Úr idén is. Napról napra fedezzük majd fel, hogy mi a szándéka a világgal és benne velünk. Szerintem izgalmas lesz!
