Tutanhamon és a fáraók világa Bécsben

Tutanhamonnal nemcsak felmérhetetlen kincset temettek el halála utáni élete céljaira, de a sírfosztogatások, majd sírfeltárás körüli történetek is hozzájárultak a személye iránti érdeklődéshez és ahhoz, hogy élete Egyiptom és uralkodói történetének szimbólumává lett. A National Geographic mint művészeti menedzser egyetlen európai kiállításként a bécsi Völkerkunde Museumban mutatja be (szeptember 28-ig) a gyermek fáraó sírkamrájából való hetven, 4500 éves kincset, valamint a Királyok völgyében talált legalább hetvenöt egyéb értékes tárgyat, amelyek a Krisztus előtti 2600-660-as évekből származnak, vagyis az egyiptomi történelem kétezer évét ölelik föl. A tárgyak a fáraók fénykorát dokumentálják és a királyság funkcióját hangsúlyozzák az e világi és a túlvilági életben.

Tutanhamon egyike volt a tizennyolc dinasztia utolsó királyainak, aki egy mozgalmas, változékony és nyugtalan politikai hátterű korban uralkodott, és Krisztus előtt 1323-ban rejtélyes körülmények között hunyt el. Láthatók a kiállításon a sírkamrája feltárásáról készült fotók, akárcsak a Siemens Medical Solutions által készített első háromdimenziós kép a fáraóról. Sírkamrájából származik aranylábbelije, melyet Howard Carter Tutanhamon lábán talált, amikor múmiáját kibontotta. Az összeszőtt nádszálakat utánzó mintázatú saru a túlvilági viseletet volt hivatott szolgálni. Két drágakövekkel kirakott miniatűr koporsó is látható, melyek a fáraó mumifikált belső szerveit tartalmazták. A feltüntetett istenés istennőnevek voltak hivatottak őrzéséről gondoskodni. Egy fiatal férfit ábrázol a hatalmas aranyozott díszítésű Tutanhamon-szobor, amely valószínűleg a fáraó halotti temploma előtt állhatott. Néhány kisebb istenszobornak az volt a funkciója, hogy a fáraót mentesítse a túlvilágon is minden munka alól. Egy kisebb memphisi szarkofág őrizte Thutmosis herceg (III. Amenophis egyik fia) macskájának tetemét. Az egyiptomi vallásban fontos szerepe volt a macskának, még Ámon istennel is összefüggésbe hozták. Háziállatként a kígyóktól, patkányoktól való védelmet biztosították. Psusennes arcot, nyakat, mellet borító aranymaszkja az istenek számára kiváltságos álszakállal és gazdag aranydíszítéssel (úgy tartották, az arany volt az istenek eledele), az isteni létet szimbolizálta a túlvilágon.

Tutanhamon sírkamrájának előterében Carter egy macskaszerű lábakon álló, kecses vonalú fehér ágyra bukkant, amely a király használati tárgyai közül való, akárcsak az ugyancsak finoman faragott királyi szék. Jó néhány arany övcsat, illetve arany melltű és egyéb ruhadíszítő elem is látható a kiállításon, továbbá egy leopárdfej formájú aranyplakett, amilyet a Sem-papok viseltek ruhájukon a mumifikálás ceremóniája alkalmával. Márvány- és kőszobrok, melyek uralkodókat és isteneket, istennőket ábrázolnak és jó néhány gravírozott aranylemezből, drágakőből, korallból készült, múmiákról származó nyaklánc gazdagítja a tárlatot. A használati tárgyak között egy virágdíszes támlás szék, egy aranyozott legyező különösen említésre méltó szépségű. Dicséretet érdemel a kiállítás feliratozása, amely a tárgyak történetéhez, rendeltetéséhez is ad magyarázatot. Ma, amikor a múzeumok nem rendelkeznek elég anyagi háttérrel kincseik karbantartását és világraszóló bemutatását illetően, hatalmas nyereséggel multicégek veszik át ezt a szerepet. Még jó, ha a bevételből a múzeum restaurálására is szánnak valamit.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..