Legutóbb Tolna megyei templomokról írt könyvet.
A közelmúltban jelent meg A középkori Tolna megye templomai című könyve. A címben jelzett korszakban a megye lényegesen nagyobb volt a jelenleginél: mai baranyai és somogyi területek is tartoztak hozzá. Ez a templomok számából is érzékelhető: a kötet több mint háromszázat említ. (Tolna megyének ma százkilenc települése van.) Az egykori templomok közül napjainkban négy látható romként, és van tíz-húsz olyan meglévő épület – például a szakályi, az aparhanti és a felsőnyéki –, melynek megőrződtek középkori részletei. A többinek szántók, erdők, temetők földjében szétszórva nyugszanak kövei.
A szerző nemcsak levéltári kutatások alapján állította össze kötetét, terepen is sokat járt. A régész olvas azokból a nyomokból, amelyek az átlagember számára semmit nem mondanak. Állatcsontok, elhajlott vasszögek, építési törmelékek jelzik az egykori települések helyét. Végül 144 mai falu 322 egykori temploma került a listára. A közel háromszáz oldalas kötet kész régészeti adattár. A szöveges információ mellett található benne mintegy százötven, többségében fekete-fehér kép. A könyv végére azonban tizenhat oldalas színes képmelléklet is került. CD is tartozik hozzá, interaktív térképekkel. Első bemutatója még decemberben volt, az ELTE régészeti tanszékén. Az idei év elején pedig Tolna és Baranya megyei városok érdeklődő közönsége találkozhat a kötetet ismertető szerzővel.
K. Németh András alig több mint egy éve került a simontornyai vármúzeum vezetői székébe. Legfőbb törekvése, hogy a helytörténeti kutatásokat szaktudományos szintre emelje. Írt már könyvet a Tamásiban történt 1919-es véres eseményekről, foglalkozik az 1848-as hadisírokkal, és többedmagával forgatott egy dokumentumfilmet az 1956-os tamási eseményekről. Sőt, családkutatást is végez. Néhai nagyapja századik születésnapjára 2008-ban sajtó alá rendezte felmenője hadifogsággal kapcsolatos visszaemlékezéseit.
K. Németh András szülővárosa Tamási, jelenleg is ott él. Munkahelye csak egy ugrás onnan. Jól érzi magát az ötszáz éves várfalak között, melyek tudományos átvizsgálása Horler Miklós nevéhez fűződik. A neves építész a hatvanas években nagy érdemeket szerzett a helyreállítás előkészítésében is. Falkutatásokat végzett, amelyek alapján nekiláthattak a rekonstrukciónak. Ez nagyban hozzájárult, hogy 1975-től látogatható múzeummá vált a simontornyai vár.
Fotó: Gottvald Károly
