Tíz éve „Isten Országáért”

Már kinevezésekor és azóta is messzeható, szókimondó megnyilatkozásaival tanítja Isten magyar népét. Amikor köszöntjük az évfordulón, tanításaiból idézünk. Ma még időszerűbb, mint hajdan tíz évvel ezelőtt tett nyilatkozata: „Senki sem találta meg a módját annak, hogy hit- és erkölcstan oktatása nélkül miként lehetne egy társadalom erkölcsi állapotát javítani. Ha mi színvonalas hit- és erkölcstani oktatást-nevelést tudunk végezni, akkor bizonyára nem lesznek tele azonnal a templomok, de talán kevésbé lesznek zsúfoltak a börtönök.”

A 2007-es Szent István-ünnepen pedig azt hangsúlyozta, hogy „a hit csak akkor igazán értékes, ha életformálóvá válik és az áldozatokat is vállalja. Sok honfitársunk úgy él, mintha Isten nem létezne. Abban a világban, ahol nincs jelen az Isten, fölborul az erkölcsi rend. Az erkölcsiség sarkalatos pontja az élet védelme és szentsége, ezért Szent István vizsgáló tekintete előtt állva szégyenkeznünk kell, mert a születendő emberi életet nem védtük, az elmúlt fél évszázadban hatmillió magzat életét oltottuk ki.” Lelkipásztori egyéniségét fiatal papként a váci egyházmegye Pest környéki településein is érvényesíthette. Ma is közvetlen kapcsolatokra törekszik a legkisebb településen élő hívekkel is. A kilencvenes években már a papnevelésből is kivehette részét. Bibliaóráival, személyes hittanóráival a legfontosabbat teszi, amire ma szükség van – püspöki jelmondata szerint – Isten Országa építésében.

Ma, amikor aggasztó jelenség az emberek politikai felelősségtől való elfordulása, nem mulasztja el a politika keresztény felfogását sem hirdetni: „A politika a közjó okos szolgálata. Az igazmondás, az áttekinthetőség, a politikai ellenfelek jogainak tiszteletben tartása, a vagyonszerzés tiltott vagy méltatlan eszközeinek, a hatalom mindenáron való megtartásának és növelésének elvetése erkölcsi elvekben gyökereznek. Valahányszor ezeket nem tartják tiszteletben, meginog a politikai együttélés alapja, és fokozatosan az egész társadalmi élet válságba kerül és felbomlik.”

Idei nagyböjtünkben is szeretnénk megszívlelni Bábel Balázs érsek szavát: „Olyan emberrel könnyebb együtt élni, aki kész belátni esendőségét, képes bocsánatot kérni. A hibátlanságot nem kérhetjük számon egymáson, de a jóra való törekvést igen. Baj akkor van, ha ezt az esendőséget nem ismerjük el. Bűnbánatot tartani sohasem késő. Az egyházi év minden nagyböjtje erre emlékeztet.”