A dekrétumok összesen öt leendő szentre, hat leendő boldogra, továbbá tíz személy esetében hősies erények elismerésére vonatkoznak. Őket mostantól tiszteletreméltónak nevezi az egyház. A dekrétumok kihirdetése fontos szakasza a boldoggáavatási eljárásnak, amelyhez azonban még szükség van egy-egy csoda hivatalos elismerésére. A Szentatya elismerte XII. Piusz (1876-[1939]-1958) hősies erényeit is. Eugenio Pacellit a II. vatikáni zsinat előfutárának nevezi Benedek pápa, aki a II. világháború borzalmas éveiben minden erejével védte a béke ügyét. Halála 50. évfordulója alkalmával XVI. Benedek így méltatta őt: „XII. Piusz menekültek és üldözöttek sokaságát vigasztalta meg, és letörölte a fájdalom könnyeit a háború mérhetetlen sok áldozatának arcáról… Sokszor titokban, csöndesen cselekedett, mert úgy vélte, hogy abban a bonyolult történelmi időszakban csak így lehet elkerülni a még rosszabbat, és megmenteni minél több zsidó életét.”II. János Pál pápa (1920-[1978]-2005) esetében a hősies erények elismerését hívek milliói nagy örömmel várták az egész világon, hiszen közismert, hogy a pápa életszentség hírében hunyt el öt évvel ezelőtt. Már temetésekor a Szent Péter téren transzparensek sokasága hirdette ezt a meggyőződést: „Santo subito”, vagyis hogy máris avassák őt szentté. Nem kevesen vannak szerte a világon, akik állítják: II. János Pál közbenjárására imájuk meghallgatásra talált. Ám jelen esetben egy Parkinson-kórból felépült francia szerzetesnő csodás gyógyulásának bizonyítása lehetne az, ami teljesítené a boldoggá avatás utolsó feltételét. II. János Pál kanonizációs eljárása nem sokkal halála után kezdődött meg, mivel XVI. Benedek felmentést adott az alól, hogy megvárják az egyházjog által előírt öt évet. A leendő boldogok között van Jerzy Popieluszko (1947-1984) varsói plébános, akit a kommunizmus sötét időszakában, 1984-ben gyilkoltak meg a lengyel titkosszolgálat emberei. A pápa aláírta a vértanúságára vonatkozó dekrétumot. Az egyház leendő boldogai és szentjei között számos nő van, főként olyanok, akik a legelesettebbek között szolgáltak. Köztük van például Mary MacKillop ausztrál boldog (1842-1909) és az angol rendalapító, Ward Mária (1585-1645), aki nehéz időkben a nők jogaiért küzdött. Slawomir Oder prelátus, a II. János Pállal kapcsolatos eljárás posztulátora a boldoggá avatás időpontjával kapcsolatban annyit mondott: „Még hosszú az út a közbenjárásának tulajdonított csoda elismeréséig.” A párizsi La Croix katolikus napilap értesülése szerint II. János Pál pápa boldoggá avatásának lehetséges időpontja október 17. P. Federico Lombardi vatikáni szóvivő a XII. Piuszra vonatkozó dekrétumról szólva hangsúlyozta: természetesen szükség van történelmi szempontok szerinti vizsgálatra is, az értékelés azonban alapvetően a kérdéses személy által tett hitbeli tanúságára vonatkozik. A szóvivő idézte II. János Pált, aki elődeinek (IX. Piusz és XXIII. János) boldoggá avatásakor megállapította: „Az életszentség a történelemben él. Az egyház azonban, amikor egy gyermekét a boldogok sorába iktatja, nem az illető egyes történelmi választásait ünnepli, hanem felmutat rá, mint követendő példára erényeiért, dicsőítve az isteni kegyelmet, amely azokban felragyog.” Mindazonáltal XII. Piusz figyelemmel és aggodalommal kísérte a zsidóság sorsát, és ez minden bizonnyal jelentős volt erényeinek megítélésénél. Ezt számos tanúságtétel bizonyítja, és sok zsidó is elismeri.
