„Testvéreket adott mellénk az Úr…”

A három nap folyamán az érdeklődők megismerkedhettek a rend lelkiségével, történetével, megtekinthették a kolostort, a templomot, az ősi könyvtárat, megnézhették a ferencesek gyöngyösi múltjáról és jelenéről szóló kiállítást, játékos programokon vehettek részt fiatalok és idősek egyaránt.
A kolostor főbejáratánál csoportok gyülekeznek. A fal mentén kirakós játékot próbálnak összerakni, a tér sarkán pedig papírdobozokból templomot építenek a gyerekek. Őket bátorítja P. Kárpáti Kázmér, a fiatal ferences házfőnök.

– Nehéz eldönteni, melyik programot válasszam – mondom az atyának.
– Hát ha még a többit is elsorolom… – mosolyog. – A templomkertben középkori játékokon, élő társasjátékon, kalandos akadályversenyen, sportvetélkedőkön vehetnek részt az érdeklődők. A velünk szemben gyülekező csoportok pedig türelmesen várnak, hogy megtekinthessék a kolostort, a templomot, a könyvtár gyűjteményét, felmehessenek a toronyba, a harangok közé. Kivételesen, csak a mai alkalomra nyitottuk meg a látogatók előtt a tarnazsadányi Almássy-család kriptáját, sok ember kíváncsi e különleges temetkezési helyre is… A helybelieken és a város közelében élőkön kívül Tapolcáról, Veszprémből, Miskolcról, Debrecenből érkeztek vendégek, hogy e három napon velünk együtt ünnepeljék a ferences lelkiség nyolcszázadik születésnapját.

Azért szerveztük ezt a nagy családi ünnepet, hogy találkozzunk egymással. Ahogy Szent Ferenc, mi is azt szeretnénk tudatosítani egymásban, hogy testvéreket adott mellénk az Úr, akikért felelősséget érzünk, akikre számíthatunk, mert szükségünk van embertársainkra.
A faragott kőkerettel díszített főbejárat fölött az MDCCXXVII-es évszám olvasható. Ekkor fejezték be az építkezést, de a kolostor alapjainak lerakása, majd építése a ferencesek gyöngyösi letelepedése után ötven évvel, a XV. század végén kezdődhetett, s kisebb-nagyobb megszakításokkal 1727-ig tartott. A kolostori élet a XVI. század elején indult virágzásnak, a barátokat hamar megszerették a gyöngyösiek. A rendbeliek a legkülönfélébb tevékenységi területeken segítették a várost. Alapfokú iskolát működtettek, a gimnáziumot hosszú ideig ők irányították, valamint a XVI. század első évtizedeitől a papi utánpótlás felnevelését is vállalták. Mai terminológiával szólva az elemi, a közép- és a felsőfokú oktatást is biztosították a városban. Ugyanakkor elsajátították a kor orvostudományi ismereteit, mert a sok beteg mellett kevés volt az orvos. Ingyenesen gyógyították a rászorulókat.

A gyöngyösi ferencesek túlélték a török hódoltságot, a háborús viszontagságokat, a járványokat, a tűzvészeket, II. Józsefet, de nem sikerült nekik túlélni 1946-ot. Az új politikai rendszer – a törökökhöz hasonlóan – nem adott nekik menlevelet. Itt kezdődött el az egyházakkal való leszámolás. A rendkívül népszerű és nagy tömegbefolyású rendet ki akarták vonni a közéletből. P. Kiss Szaléz atyát például koholt vádak alapján, bírói ítélet nélkül bebörtönözték, brutálisan megkínozták, majd kivégezték..
A rend csak a rendszerváltoztatás után kapta vissza templomát és kolostorát.

Miután megismerhettük a ferencesek gyöngyösi múltját, Hován Ágoston atya – aki tizenkét éve él a rendházban – beinvitál bennünket a nyitott kolostorba. A kápolnában a ferencesek nyolcszáz éves imádságával köszöntjük az Urat: „Imádunk téged, megszentelt urunk, Jézus Krisztus…” Az atya mesél a szerzetesi életről, bemutatja a szerzetesi cellákat, válaszol az érdeklődők kérdéseire.

2001 óta a ferencesek támogatásával, a kolostor épületében működik az Autista Segítő Központ, ahol beteg, sérült gyermekeknek nyújtanak segítséget. A Magyarországon egyedülálló intézményben általános iskola, kiskorú fogyatékosok otthona, átmeneti otthon, valamint egy lakóotthon működik. Kakukkhegyi Barbara, az otthon vezetője ismerteti munkájukat. Az a céljuk, hogy egészséges emberhez méltó életet élhessenek gondozottjaik. Szent Ferenchez hűen családjukkal együtt szívükbe fogadják azokat a gyerekeket, akiket eltaszít magától a társadalom.
Évszázadokkal előtte ugyanígy fogadta be a gyöngyösi ferences könyvtár annak a hetvenkét kolostornak az értékes könyvgyűjteményét is, mely Buda eleste után néhány évtizeden belül, a török dúlás és a protestáns-katolikus összecsapások következtében került veszélybe – meséli Sarkadi József könyvtáros. II. József feloszlatási rendeletének hatására a Felvidéken megszüntetett ferences kolostorok értékes anyaga is Gyöngyösre került. Ebben a kolostorban gyűlt össze a kolduló rend műveltségi hagyatéka. 1946-ban a tizenhatezer kötetes gyűjteményt megsemmisítésre ítélték, mert nem volt alkalmas „az új embertípus” kialakítására. Keresztury Dezsőnek, Bán Imrének és Vekerdi Józsefnek többek között azért sikerült megmentenie a könyveket, mert megtalálták közöttük Marx Károly Tőkéjének legelső, 1867-es, hamburgi, német nyelvű kiadását…

A rendház vezetői már a deportálások előtt elrejtették a könyvtár és a levéltár néhány értékesebb darabját, a hittudományi főiskola tankönyveit, valamint néhány fontosabb egyházi felszerelési tárgyat. A rendszerváltás után, a kolostor átvételét követő építési munkálatok során kerültek elő az elrejtett értékek, köztük Magyarország legrégibb nyomtatványa, az 1462-ben készült, negyvennyolc soros, más néven Fustus Biblia.

A napfényre kiérve gyerekzsivaly üti meg a fülemet. Mint kiderült, az akadályverseny résztvevőinek a szomszédos üzletben – a kolduló barátok életmódját utánozva – sikerült adományokat gyűjteni a ferencesek számára. Egy, éppen az ebédjét kanalazó társaság arról beszél, mennyire tetszett nekik a Szent Ferenc életéről szóló előző esti előadás, melyet Szász Zsombor atya rendezett. A pogácsa és a borkóstoló vagy teázgatás után még számos program várta az érdeklődőket. A napot éjféli Szentlélek-váró szentmise zárta.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..