Teljes a zsolozsmáskönyv-sorozat
Fotó: Szent István Társulat

 

Többéves szerkesztői munka eredményeként február 20-án megjelent Az imaórák liturgiája negyedik kötete. Ezzel teljessé vált a magyar nyelvű zsolozsmáskönyv új kiadású sorozata – tájékoztatta szerkesztőségünket Farkas Olivér, a Szent István Társulat igazgatója.Az összesen közel nyolcezer oldalas mű az igényesség, a használhatóság és a tartósság szempontjait figyelembe véve készült a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Liturgikus Bizottságának irányításával, a Magyar Liturgikus és Egyházzenei Intézet, valamint a Szent István Társulat együttműködésével.
A papok, a szerzetesek és mind gyakrabban a világi hívők által is rendszeresen végzett zsolozsma, miként évszázadok óta, a XXI. században is szoros egységbe, imaközösségbe fűzi a Katolikus Egyház tagjait szerte a világon. Nemcsak térben, de időben is kapcsolódunk ezáltal az Egyház közös imájához, hiszen az Apostolok cselekedetei (vö. 3,1; 10,30) arról tanúskodik, hogy már az ősegyház tagjai is rendszeresen összegyűltek imádkozni a nap kilencedik órájában – feltehetően Jézus halálának időpontjára emlékezve.
Amikor 1998-ban Joseph Ratzinger bíboros, a Hittani Kongregáció akkori prefektusa, a későbbi XVI. Benedek pápa teológiai munkásságáért a Szent István Társulattól átvette a Stephanus-díjat, köszönőbeszédében hangsúlyozta, hogy a zsolozsma – amellett, hogy „általa teljesítjük Krisztus Urunk szüntelen imádkozásról szóló parancsát, és lerójuk a dicséret adóját Isten iránt” – lélekben összeköti egymással a részegyházakat. Példaként felidézte, hogy számára a Szent István király főünnepén (a világegyházban emléknap augusztus 16-án) elmondott reggeli dicséret mindig alkalmat teremt arra, hogy külön imádkozzon Magyar­országért és a magyar népért.
„A középkorban, a kézzel írott könyvek világában a szerzetesek gyakran fejből, emlékezetből mondták a zsolozsmát. Bár tisztelettel tekinthetünk az ily módon imádkozó eleinkre, a Szent István Társulat igazgatójaként nem fel­adatom az ismétlés általi memorizálás vagy a tudatos emlékezetbe vésés folyamatát elemezni. Ehelyett inkább sokunk örömét fejezem ki, hogy a negyedik kötet megjelenésével a három év alatt teljessé vált magyar nyelvű zsolozsmáskönyv lehetővé teszi, hogy segítségével bárki bekapcsolódjék az Egyház hivatalos imádságának végzésébe” – írta Farkas Olivér.