Szuez egykor és Suez most

Az óriás cégcsoport kapcsolatai nemcsak Nicolas Sarkozy elnökig, de Hillary Clinton amerikai külügyminiszter asszonyig is elérnek, „aggódó” levélírásra késztetve őket…

Árpád-házi Szent Margit napján azonban más összefüggésekbe tekinthettem, amikor nem sajnáltam a fáradságot, és órákig követtem az Európai Parlament strasbourgi vitáját a magyar alaptörvényről és a sarkalatos törvényekről. Megérte.

Erről a témáról is érkezett már néhány levél, de a vitában világosabban kiderült, miért aggódnak az európai szocialisták, liberálisok, zöldek a magyar demokráciáért. Talán mert pártrokonaik nyolcévi kormányzása már a világválság előtt krízisbe sodorta az országot? Mert csak hárommillió személy dolgozott egy tízmilliós országban? Vagy talán konkrét sérelmekre leltek? Nem. Sokszor dühös felszólalásaikból kiderült, hogy nehezükre esik elfogadni a választók akaratát, a szabad választás eredményét.
A strasbourgi vita mégsem ingatta meg reményemet. Antall József vallomása – keresztény Magyarországot akartam – ma sem merült feledésbe. Jóllehet tudomásul kell vennünk, hogy az általunk képviselt eszmék – mondta Orbán Viktor miniszterelnök – Robert Schuman és Konrad Adenauer Európájában nem élvezik a többség támogatását, „az általunk képviselt eszmék keresztények, az egyéni felelősségen alapulnak, illetve a nemzeti érzést helyezik előtérbe, és a családot tekintik a jövő alapjának. Ez egy európai álláspont, és nekünk szabad ezt a meggyőződést képviselni.”

Orbán Viktor idézte Schuman véleményét is: „Az európai demokrácia keresztény lesz, vagy nem lesz.”