Szobrot állítottak Vaszary Kolos bíborosnak

Farkas Ferenc szobrászművész egész alakos, életnagyságú bronzszobra az egykori esztergomi érsek szülőháza előtt kapott helyet. A köztéri alkotás Keszthely Város Önkormányzata és a Bencés Diákszövetség Zala Megyei Szervezete kezdeményezésének köszönhetően készülhetett el.
Az ünnepségen részt vett Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkár; Ruzsics Ferenc, Keszthely polgármestere; Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja; valamint Manninger Jenő, a térség országgyűlési képviselője.
A szoboravatáson műsort adott a keszthelyi Magyarok Nagyasszonya-plébániatemplom Salve Regina Kórusa és Zenekara, valamint a Ra­nol­der János Római Katolikus Általános Iskola diákjai.
Az ünnepi beszédek és a szobor leleplezése után Hortobágyi Cirill pannonhalmi főapát megáldotta az alkotást.
Vaszary Kolos Ferenc (Keszthely, 1832. február 12. – Balatonfüred, 1915. szeptember 3.) pannonhalmi főapát, bíboros, hercegprímás, 1891 és 1912 között esztergomi érsek, történész, 1894-től az MTA igazgatósági tagja.
Édesapja, Vaszary Ferenc (1764–1840) szűcsmester fia nyolcéves korában elhunyt, ezután az édesanya, Bajnok Terézia nevelte a két gyermeket. Vaszary Kolos Középiskoláit Keszthelyen, a teológiát 1847. szeptember 15-étől – a Szent Benedek-rendbe való belépését követően – Pannonhalmán végezte. Pápán a bencés főgimnáziumba járt.
1854 és 1856 között a komáromi bencés főgimnáziumban tanított. 1856. május 26-án pappá szentelték, s 1856 és 1861 között Pápán, 1861 és 1869 között Esztergomban tanított. 1869-től a győri bencés gimnázium igazgatója és a rendház főnöke volt. Az ő idején épült a győri főgimnázium épülete. 1885. április 28-án rendtársai pannonhalmi főapáttá választották. Ebben az időben egyesítették a zalavári apátságot a pannonhalmi főapátsággal. Nagy gondot fordított a közép- és a népiskolai oktatás fejlesztésére. Szentivánon és Zalaapátiban új leányiskolákat hozott létre, amelyek vezetését az irgalmas nővérekre bízta. Ebben az időszakban Kiscellben is új leányiskola létesült, és Varsányban, illetve Tömördön is új iskolákat nyitott. Megújíttatta a régi apátsági templomot Tihanyban; restauráltatta a tényői, a pé­ter­di, a ravazdi, a bársonyosi és a szentiváni templomokat, Radán pedig új templomot építtetett.
A rend tulajdonában lévő balatonfüredi fürdőt kiépíttette, és számos épületet emeltetett a rend birtokain.
1891. október 27-étől esztergomi érsek és hercegprímás. 1892. feb­ru­ár 7-én szentelték püspökké, majd 1893. január 16-ától bíboros lett. 1885. június 8-án, a koronázási jubileum alkalmával fényes egyházi beszédet mondott, amely általános feltűnést keltett. Számos egyházi intézményt létesített. Budapesten Cselka Nándor püspökkel az élén érseki helynökséget és szentszéket állított fel. 1893. április 10-én egy elbocsátott érsekségi alkalmazott merényletet követett el ellene, Kohl Medárd titkár saját élete kockáztatásával mentette meg. 1893 májusában nagy zarándoklatot vezetett Rómába. 1894-ben megnyitotta a budapesti katolikus nagygyűlést. Ugyanebben az esztendőben fogadta és üdvözölte Balassagyarmaton a királyt, Ferenc Józsefet. Az egyházpolitikai küzdelmek idején a konzervatív ellenzék vezére volt, nevéhez fűződik a katolikus politikai szervezetek kiépítése.
1894-től a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagja. 1895-ben ötvenezer koronás felajánlásával lehetővé tette egy új közkórház alapítását Esztergomban (ma Vaszary Kolos Kórház). Lemondott az esztergomi hídvámról, hogy megépülhessen a Duna két partját összekötő, Mária Valéria főhercegnőről elnevezett vashíd, amelyet ő áldott meg 1895. szeptember 28-án. A millenniumi ünnepségek keretében tartott hálaadó istentiszteleten, 1896. május 3-án beszédet mondott a királyhoz, a királynéhoz és a nemzethez, s ugyanekkor királyi elismerésben részesült. Az ünnep alkalmából az ő kérésére engedélyezte XIII. Leó pápa Magyarország részére a Magyarok Nagyasszonya ünnepét.
Esztergomi érsekként egyházmegyéjében sokat tett a közoktatás fejlesztéséért.
1912 októberében lemondott esztergomi érseki méltóságáról, ezt követően balatonfüredi nyaralójában főként történeti tanulmányaival foglalkozott. Vaszary Kolosnak állít emléket Krúdy Gyula Nyárutó a prímásnál című szép novellája.

Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..