A püspöki szinódus a helyi egyházakból küldött püspökök gyűlése, mely a pápa által meghatározott időben összejöveteleket tart, hogy tanácsaival segítséget nyújtson a szentatyának a hit és az erkölcs védelmében és erősítésében. A II. vatikáni zsinat óta minden harmadik évben tartanak „rendes” püspöki szinódust. Az utolsó 2012-ben volt. Rendkívüli szinódust eddig csupán kétszer (1969, 1985) hívtak össze. A rendes szinódussal ellentétben a rendkívülinek nevezett szinódus általában gyors és fontos döntéseket hoz lényeges kérdésekben. A mostani tanácskozás fő témája a család, amely válságban van, ugyanakkor a társadalom és az egyház jövője szempontjából is növekszik a szerepe. Ferenc pápa szerint a mostani szinódus célja éppen az, hogy minél gyorsabban és konkrét eszközökkel reagáljon a társadalom, ezen belül is a család erkölcsi válságára.
A szentatya tavaly október 8-án jelentette be, hogy rendkívüli szinódust hív össze. A tanácskozás előkészítéseként egy kérdőívet küldött ki a megyés püspököknek, hogy válaszaikon keresztül a helyi egyházak is tevékenyen részt vegyenek annak az összejövetelnek az előkészítésében, melynek célja, hogy hirdesse az evangéliumot a családdal kapcsolatos jelenkori lelkipásztori kihívások közepette. A magyarországi egyházmegyék megtárgyalták a Vatikánból érkezett kérdéseket, és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elküldte javaslatait Rómába.
Mindnyájan tudjuk, hogy a család a társadalom és az egyház legfontosabb alapsejtje. Nyilvánvaló, hogy keresztény emberekként nem politikai, szociológiai vagy gazdasági szempontok alapján közelítünk a család témájához, hanem az egyházi tanítás oldaláról. Különösen is tanulságos és figyelemreméltó számunkra a II. vatikáni zsinat (1962–1965) sajátos tanítása, amelyről sajnálatos módon keveset beszélünk.
Egyházunk legutolsó egyetemes zsinata főként azt hangsúlyozta, hogy a keresztény család a nagy egyházon belül külön kis-egyházat (ecclesiola) alkot, amelyet ősi kifejezéssel joggal nevezhetünk „családegyháznak” (ecclesia domestica). Kicsiben maga az egyház jelenik meg a keresztény családokban, hiszen a család a krisztusi életet élők közössége. A gyermekek vallásos nevelése által új tagokkal gyarapodik az egyház, hogy Isten népe megmaradjon a századok folyamán. A házastársak különleges megbízást és kegyelmi segítséget kapnak az általános papságukból fakadó prófétai, papi és pásztori feladatra, és ennek teljesítése őket is megszenteli. Egyházunk legújabb katekizmusának találó megfogalmazása szerint a keresztény családok „az éltető és sugárzó hit tűzhelyei” (KEK 1656).
A zsinat megfogalmazása szerint „a keresztény hitvestársak szentségi házasságukkal látható jelei és részesei is a titoknak: Krisztus és az egyház egységének és termékeny szeretetének; a házasság szakramentális erejével pedig kölcsönösen életszentségre segítik egymást a házaséletben, a gyermekek vállalásában és nevelésében, és ezért életük állapota és szerepük alapján saját ajándékuk van az Isten országában. A házastársak egysége hozza létre a családot, és a családban születnek a társadalom új polgárai, akiket a keresztségben a Szentlélek kegyelme Isten gyermekévé tesz, hogy a századok folyamán fennmaradjon Isten népe. A szülők legyenek ebben a családi egyházban gyermekeik első hithirdetői szavukkal és példájukkal, és ápolják mindegyikük sajátos hivatását, különös gonddal pedig a papi hivatást” (LG 11).
Dolhai Lajos kinevezése
Ferenc pápa új tagokat nevezett ki a Nemzetközi Teológiai Bizottságba, köztük Dolhai Lajost, az Egri Hittudományi Főiskola rektorát, cikkünk szerzőjét. A Nemzetközi Teológiai Bizottság a vatikáni Hittani Kongregáció tanácsadó testülete. Feladata, hogy a legfontosabb hittani kérdések vizsgálatával segítse a pápa, illetve a Szentszék tevékenységét. A testületnek harminc tagja van. Elnöke a kongregáció mindenkori prefektusa, tagjait öt évre nevezik ki különféle nemzetiségű és különböző teológiai iskolákhoz tartozó teológusok közül, akik kiemelkedő tudományos munkásságuk mellett az Egyházi Tanítóhivatal iránti hűségükről is tanúságot tesznek. A bizottság évente tartja közgyűlését, állásfoglalásai tanácsadó jellegűek, nem sorolhatók az Egyházi Tanítóhivatal megnyilatkozásai közé.
Forrás: www.eger.egyhazmegye.hu
