„A szeretet létezik, én rátaláltam”

A fiatal szicíliai színésznő a Credere olasz katolikus hetilapnak beszélt a hitéről, a plébániai hittanórákról, a vőlegényével együtt megtett zarándoklatokról és arról, mennyire szeretné, hogy a fiatalok felfedezzék életükben Isten jelenlétét.
Smaragdzöld szemű, lebilincselő tekintetű, aranyló hajfürtű, híres modell, aki a legnézettebb tévésorozatokban futott be szép karriert. A hamarosan huszonnégy éves színésznő az olasz közönség kedvence. Meglepő, amikor a hitéről kezd beszélni: határozottan, teljes természetességgel szól az értékekről, amelyekben hisz; a szentekről, akiket szeret; az imákról, amelyeket el szokott mondani. „Nem gyakran beszélek erről a nyilvánosság előtt, mert nem szeretném, ha a hitemet eszközként használnák… Mindemellett nem rejtem véka alá, és ha valaki a kereszténységemről kérdez, szívesen válaszolok” – mondja. Jelenleg derűs, nyugodt időszakot él meg, lelkileg is kiegyensúlyozott: a vőlegényével nemrég jegyesoktatásra jártak, tervezik a házasságkötést.
Giusy nézők millióit nyűgözte le bájos, kedves, ugyanakkor határozott viselkedésével. 2012-ben ő lett Miss Italia, Olaszország szépségkirálynője, azóta pedig királynő a képernyőn is. Ugyanakkor két lábbal áll a földön, és szicíliai éveiből a legszebb emlékei között őrzi a hittanórákat: „Katolikus családból származom, egészen a bérmálásig jártam hittanórákra. Utána elvégeztem egy kétéves képzést, hogy magam is taníthassak gyerekeket. Hogy újra megtenném-e? Hát persze! Igaz, akkor még nagyon fiatal voltam, és tetszett, hogy én lehetek a »tanító néni«. Ma már Rómában élek, itt volt részem lelkivezetésben, így még felkészültebbnek érzem magam.”
Giusy nagyon lelkesen beszél, úgy, mintha a filmvilágban „normális” lenne olyan emberekkel találkozni, akik nem félnek megvallani a hitüket: „Így is van. Nagyon sok színész barátom van, akikkel elbeszélgetünk Istenről, a hitről. Ezek magánjellegű találkozások, amelyekről nem szólnak az újságok, de nem ritkán esnek meg, sőt!”
Az olasz színésznő tizenkilenc éves koráig Menfiben, egy bájos szicíliai településen élt, amelynek történelme távoli időkre nyúlik vissza; a Földközi-tenger hullámai nyaldossák partjait, ahol a világos színű, egészen finom homokból vándordűnéket épít a szél. Elmondása szerint gyerekkora úgy telt, mint sok kortársáé: reálgimnáziumba járt és hittanra; táncolt, sok barátja volt. Az érettségi után kereste az útját, különféle lehetőségek közül választhatott: felvételizett több egyetemre is, és jelentkezett a Miss Italia versenyre. Miután megnyerte, jöttek a meghallgatások, a próbajátékok, és lassacskán belefolyt a filmezés világába.
Rómában élte meg első „hiteles” találkozását Istennel: „Egy éve éltem már ebben a városban. Jártam a plébániára, és egyszer csak találkoztam Isten embereivel, két szerzetes nővérrel, akik megmutatták nekem az Egyház egy másik arcát, amelyet korábban nem ismertem. Beleszerettem a szemükben rejtőző fénybe, és biztos voltam abban: az Úr arra hív, hogy mélyítsem el, növeljem a hitemet. Attól kezdve a vőlegényemmel együtt egy új úton kezdtünk járni, amelynek része volt az is, hogy elmentünk a legkedveltebb Mária-kegyhelyekre: Fatimába, Međugorjébe és Lourdes-ba – ez utóbbit különösen mélyen őrzöm a szívemben, mert nagyon erős imádságos légkör hatja át, amitől az ember úgy érzi, különleges áldásban részesül.
A szicíliai színésznő szívében fontos helyet foglal el Lisieux-i Szent Teréz: „Különlegesen tisztelem, nagyon szeretem alázatosságát és »kicsinységét«, ami aztán nagysággá válik Isten szemében” – fogalmaz. Imádságaiban azt kéri, hogy az ő lelke is hasonló legyen. Szívesen mondja az Isten angyala-imádságot, „mert nagyon intenzíven érzem az életemben az őrangyal jelenlétét, aki megtart és irányít mind­annyi­unkat” – mondja.
Kortársainak azt üzeni: „Adjátok meg Istennek a lehetőséget, hogy belépjen az életetekbe! Nyitottnak kell lennünk a találkozásra, hogy megtapasztaljuk.” Vallja, hogy mindenki számára eljön a megfelelő pillanat, de meg kell tanulnunk megérteni a jeleket, amelyeket Isten küld hétköznapi életünk konkrét helyzeteiben, mint például egy meghívást egy barátunktól vagy egy számunkra kedves embertől. „A fiataloknak el kell mondani, hogy Isten létezik és szeret minket, a többit majd ő maga megteszi: átformálja a szíveket, feltámasztja bennünk a vágyat, hogy imádkozzunk, mélyebb és őszintébb párbeszédbe kezdjünk vele” – teszi hozzá.
Guisy sosem fogy ki a célokból, az elérni vágyott álmokból: „Mindenekelőtt azt szeretném megvalósítani, amit Isten tervezett el az életemről, és a remény üzenetét szeretném közvetíteni a világnak. Mert a világban létezik az igaz szeretet, csak összpontosítani kell rá, hogy meglássuk a maga teljességében.”

Fotó: Aleteia.org

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..