Tevékeny szerep Isten üdvtervében

A Szatmárnémeti Római Katolikus Egyházmegye restaurátor-műhelyében Puskás Éva szakértő adta vissza a műalkotás eredeti fényét, formáját Pék Sándor esperes, plébános felkérésére. A helyreállítási költségek nagy részét a Bihar megyei önkormányzat fizette.

A főoltárképet április 23-án, vasárnap Böcskei László megyés püspök áldotta  meg szentmise keretében. A szertartás bevezetőjében Pék Sándor plébános röviden ismertette a restaurálás okait, a helyreállítás kivitelezését, illetve az ábrázolás részleteit.
A festményen Szent László királyt látjuk, amint átadja a kulcsokat Várad püspökének. Az alkotó Friedrich Schilcher, a XIX. századi bécsi akadémikus festészet egyik jeles képviselője. Puskás Éva restaurátor szerint Szent Lászlónak ez a fajta ábrázolása egyedi, sehol máshol nem található hasonló.
A főoltárkép fölött, a növényi ornamentikával díszített, aranyozott, ovális fatáblácskán olvasható latin szöveg a következő: „S. Ladislae ora pro populo tuo Varadiensi” („Szent László, imádkozz váradi népedért!”). A vörös díszmagyarba, gyöngyökkel díszített kék palástba öltözött László király a fehér palástot és féldrágakövekkel díszített infulát viselő püspöknek átnyújtja a váradi székesegyház kulcsait. Az uralkodó melletti főúri kíséret egyik tagja magyar nemzeti lobogót, míg egy másik pecséttel ellátott dokumentumot tart a kezében. A püspök kíséretéhez tartozó szerzetesek imakönyvet, keresztet és pásztorbotot fognak, a két központi alak lábánál térdeplő ministráns füstölőt lenget. A képen egy impozáns kapubejárat is látható, melynek boltívét angyalok által körülvett imádkozó Szűzanya-kép díszíti. A festő művét valószínűleg Johann Ernst Mansfeld bécsi grafikus rézmetszete ihlette, amely Gánóczy Antal 1775-ben megjelent, Szent Lászlóról és a Váradi egyházmegye alapításáról szóló tanulmányának egyik illusztrációja.
A szentmise homíliájában Böcskei László megyés püspök szentföldi utazási élményeit elevenítette fel, ugyanis közvetlenül a liturgia kezdete előtt érkezett haza. Tapasztalatait összekötötte a húsvéti ünnepléssel, amely nem ér véget az ünnep nyolcadával – hiszen minden vasárnap húsvétra emlékezünk, húsvétot ünnepelünk.
A főpásztor a Szentföld két helyszínét emelte ki, ahol az üdvtörténet szempontjából fontos események zajlottak: az egyik az angyali üdvözlet helye Názáretben, a másik pedig az utolsó vacsora terme, a cenaculum.
Mint Máriának, Isten mindenkinek hírül ad valamit, mindenkit meghív valamire. Isten tenni akar valamit az ember üdvösségéért, de nem az ember nélkül, nem kizárva a cselekvésből minket, embereket, hanem az emberért, az emberrel, az ember által. És mint Mária tette, nekünk is el kell fogadnunk ezt a meghívást a názáreti ház csendjében – fogalmazott Böcskei László.
A másik meghatározó hely az utolsó vacsora terme, ahol Jézus azt mondja: „Ezt cselekedjétek!” Megbízást ad arra, hogy – hozzá hasonlóan – mi is cselekedjünk, tevékeny szerepet vállaljunk tervében. Ő itt akart maradni közöttünk, de nem varázslatos módon, időnként megjelenve, hanem általunk, és azzal bízott meg minket, hogy mi legyünk azok, akik megjelenítjük őt az emberek között – tette hozzá a megyés püspök.
Szent László király, akit a megáldott főoltárkép ábrázol, elfogadta a meghívást, hogy része legyen Isten tervének, és azon fáradozott, hogy Krisztust megjelenítse országa népének körében, hogy mi, ma, itt Krisztus-követőknek nevezhessük magunkat – hangsúlyozta Böcskei László. – A kulcsoknak nemcsak záró szerepük van, nemcsak a biztonságba helyezéshez szükségesek, hanem elsősorban a nyitáshoz. Az átadott kulccsal Szent László király számunkra is megnyitotta az ajtót a jó és a helyes úton haladás felé. A húsvét nemcsak egy múltbeli esemény, amelyre emlékezünk, hanem egy mindennap megvalósuló jelenség, amely kihat a történelemre és személyes életünkre minden egyes napon.
A szentmisét követően a Piliscsabáról érkező Boldog Özséb Színtársulat énekkara Szent Lászlóról szóló középkori szer­ze­mé­nye­ket adott elő Medgyesy-Schmikli Norbert vezetésével. Olyan darabok hangzottak el, amelyek nem sokkal a Szent László korát követő időkben íródtak, és amelyeket Nagyváradon, a király által építtetett székesegyházban adtak elő.
A szentmisén a Szent László-plébániatemplom Halmos László Zenekara végzett zenei szolgálatot Kribus Mónika kántor vezetésével.
Lakatos Attila és Tünde gondozásában erre az alkalomra megjelent egy díszes kiadvány is, melyben egy, a templom főoltáráról és oltárképéről szóló tanulmány, valamint a restaurátori munkálatok szakmai leírása olvasható.
Nagyváradon a szent király tiszteletére május 14-én tartják az egyházmegyében hagyományos Szent László-zarándoklatot, amely a Szent László-emlékév legkimagaslóbb eseménye a partiumi városban. A Magyar Kurír és az Új Ember zarándoklatot hirdet az ünnepi eseményre.

Forrás és fotó:Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.