Szentírás-magyarázat: Lázár feltámasztása – Nagyböjt ötödik vasárnapja – Jn 11,1-5

A tömeg egy része osztja Jézus megindultságát, együtt érez vele, és csak annyit állapít meg: „mennyire szerette…” A tömeg kritikus része viszont követeli a csodát. Pontosabban kétségbe vonja hatalmát: miért nem tesz csodát most a barátjáért? Ezek készítik elő a feltámasztás csodáját. Ez a történet azonban kiemelkedik a többi csodaelbeszélés közül, problematikája azóta is foglalkoztatja a híveket és a magyarázókat, mert először találkozik a Bibliát olvasó a feltámadás elbeszélésének történetével.

A feltámadás a kereszténység leghihetetlenebb tanításai közé tartozik. Mindig is nehéz volt erről beszélni, de manapság, amikor minden jelenséget természettudományos szempontból vizsgálunk meg, még sokkal nehezebb. Ebben az esetben van egy másik kérdés is. Jézus föltámadása és Lázár föltámasztása lényegében ugyanaz az esemény, vagy valami más történik. Lázárt Jézus visszahívta a halálból. Lázár nyilvánvalóan ebbe az életbe tért vissza. Jézus azonban – miután feltámasztotta őt az Atya – nem ebbe az életbe tért vissza, még ha a tanítványok érzékelték is jelenlétét.
Az első kérdésünk: pontosak-e ezek a leírások Lázárról, Jézusról? Lehet-e a legendaképződés egyik terméke Lázár feltámasztása? A kérdést nem tudjuk kikerülni. Ha azt mondjuk: Lázárt csak a történet szerint támasztották fel, nem a valóságban, akkor egy ilyen mese nem nagyon érdekelte volna a zsidókat, nem akarták volna ezután megölni. Jézus más csodái is keltettek furcsa mendemondákat, amelyek nem tetszettek a farizeusoknak, de mégsem fogalmazódott meg Jézus megölésének gondolata. Jézus tehát valami többet tett ez esetben, mint amit eddig már megszoktak tőle.

Lázár feltámasztása újraélesztés, még akkor is, ha példátlan. Az a Lázár, aki a sírban volt, akinek már szaga volt, akit rendesen befásliztak, most előjön a sírból. Lázár nem jelent meg itt is, ott is. Lázár feltámasztása nem eredményezett hitet a tanítványokban. Hiába tudtak erről az eseményről, Jézus halála után szétszélednek, lezárt ügynek tekintve Jézus misszióját.
Jézus feltámadása hitet eredményez, egy olyan bizonyosságot, hogy van átjárás ég és föld között, sőt, az életünk nem fejeződik be a halállal. Lázár feltámasztása ezt a bizonyosságot nem adta meg sem az ott állóknak, sem pedig a tanítványoknak.

A feltámadás kérdése megmaradt a kereszténység legproblematikusabb tanítása. Ma is vannak, akik racionalizálni akarják ezt a történetet – és a feltámadás kérdését -, azt állítva, hogy Jézus és Lázár is csak a hitben támadt fel. Sokan összemossák a két feltámasztás közötti különbséget, mások egyszerűen botránynak tartják, vagy egyszerűen ósdi mesének. A halál egy távoli játszótárs, akit a városok peremére és a kórházak intenzív osztályaira száműzött a félelem. De lassan egyre közelebb jön valamennyiünkhöz, és akkor már csak az lesz az érdekes, tud-e valaki választ adni a halál életfontosságú kérdésére. A legjobb válasz maradt ez a legnehezebb: a feltámadás.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.