Szent Pál-év

Az évforduló természetesen csak hozzávetőleges, Pál születésének évét nem ismerjük pontosan. A történészek Krisztus után 6 és 10 közé teszik a dátumot, ebből adódott, hogy idén kezdődjék az ünneplés. Szent Pál farizeus zsidó családban született Tarsusban, mely akkor Kilikia római tartományhoz (provinciához) tartozott – ma Törökország része. Itt, a tarsusi Szent Pál-templomban már június 21-én megnyílik a jubileumi év: az ökumenikus istentiszteletet Walter Kasper bíboros, a Keresztény Egység Pápai Tanácsának elnöke vezeti. Luigi Padovese püspök, a törökországi püspöki konferencia elnöke meghívta Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnököt is, de részvétele kérdéses. I. Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka és II. Mesrob örmény pátriárka jelenléte igen valószínű, és a törökországi evangélikus közösség is képviselteti magát.

Tarsusban és Iskenderunban június 22-24-én konferenciát is rendeznek Szent Pál apostolról. Június 29-én pedig Antakyában (az egykori Antiochiában) ökumenikus ünnepség lesz. A törökországi katolikus püspökök híveikhez intézett levelében az áll, hogy az apostol a „párbeszéd embere” volt, aki szót értett a különböző vallási hagyományokkal rendelkező etnikai csoportokkal. Példája bátorítsa a mai keresztényeket, hogy tegyenek hiteles tanúságot hitükről nem keresztény környezetükben. „Muzulmán világ vesz minket körül, melyben azonban az istenhit erősen jelen van, mind a hagyományos felfogásban, mind az új iszlám szervezetek nézeteiben. Éppen ez az első keresztény közösségekéhez hasonló helyzet teszi szükségessé egyértelmű keresztény önazonosságunk felmutatását. Szent Pál erre emlékeztet minket. Mi, katolikusok, ortodoxok, szírek, örmények, káldeusok, protestánsok mindnyájan keresztények vagyunk.”

Pál apostol életútjának nagy fordulata, kereszténnyé térése a Damaszkusz felé vezető úton történt. A szíriai Damaszkusz óvárosában ma is ismert az Egyenes utca, ahol egy bizonyos Júdás házában, harmadik napja megvakultan élt Saul. Isteni intésre itt kereste fel az Ananiás nevű tanítvány, aki megkeresztelte. Damaszkusznak ezt a részét ma „Pál-negyednek” nevezik. Itt van III. Gregoriosz Laham antiochiai melkita katolikus pátriárka székhelye, de ezenkívül egy kilométeres szakaszon mintegy száz templom, zárda, iskola és kápolna található. II. János Pál mondta Damaszkuszban: „Jézus Krisztus szülőföldje Palesztina volt. A kereszténység azonban a szíriai Damaszkuszban született.” Második missziós útján, Troászban egy macedón férfi jelent meg az apostolnak álmában: „Jöjj át Macedóniába, és segíts rajtunk!” Így lépett Európa földjére. Filippiben, a mai Észak-Görögország földjén keresztelte meg az első európai keresztényt, Lídia istenfélő bíborárus asszonyt, Tiatira városából.

A mai Görögország területén Szent Pál nyomában az athéni Areopáguszra jutunk, ahonnan az apostol is látta az Akropoliszt a Parthenonnal, Pallasz Athéné templomával, amikor hirdette: „A világot és minden benne lévő dolgot teremtő Isten nem lakik kézzel épített templomokban, hiszen ő a mennynek és földnek Ura.” Akkori hallgatóságát – mint tudjuk – nem ragadta meg mondanivalója. Görögország útjai mentén azonban a kis kápolnák, bennük az ikonok, égő gyertyák, a sok magánház kertjében is látható kápolna arról tanúskodik, hogy Görögország máig őrzi Szent Pál örökségét. A görögök kilencvenhét százaléka vallja magát ortodox kereszténynek. A második legnagyobb görög városban, Szalonikiban (Pál idejében Thesszaloniki) az ősi belváros négyszázhatvan temploma 1988-ban a világörökség részévé lett. És a kolostorok világa! Nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a tarsusi Pál ugyan a korabeli egyetemi szinten képzett ember volt, de „főállásban” sátorkészítő mester, és csak „mellékesen” teológus, misszionárius és levélíró. De mindenekelőtt Krisztus szent apostola.

A római polgárt Rómában érte a vértanúság koronája. Így a Szent Pál-év legfontosabb zarándokhelye természetesen Róma. A„falakon kívüli” Szent Pál-bazilika a népek apostolának temetkezési helye, ahol tizenhatezer kilométeres útja után megpihent Mesterénél. Zarándokok ezrei (hétköznap négyezren, ünnepnap kilencezren) keresik fel évente ezt a bazilikát, ahol június 28-án délután ökumenikus vesperással nyitja meg a jubileumi évet XVI. Benedek pápa I. Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka és az anglikán prímás magas rangú küldötte jelenlétében. A Szentatya meggyújt majd egy fáklyát, amely az egész jubileumi évben égni fog, és kinyitja a bazilika Szent Pál kapuját. A pápa a jubileumi év kettős célkitűzését egyrészt Szent Pál gazdag egyéniségének, életművének megismerésében, másrészt a keresztény egységtörekvések előmozdításában jelölte meg.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..