Fotó: Németh Péter
Az ünnepet megtisztelték jelenlétükkel Győr Megyei Jogú Város vezetői, Borkai Zsolt polgármester, valamint Fekete Dávid, Radnóti Ákos és Somogyi Tivadar alpolgármesterek. A szentmise után Bábel Balázs érsek körmenetet vezetett Győr belvárosában a Szent László-hermával.
„Szent László élen járt a lovagi erények gyakorlásában, s ez különösen megmutatkozott a Szűz Mária iránti tiszteletében” – kezdte prédikációját a szentmise főcelebránsa.
A főpásztor hangsúlyozta, a mai közéletben, politikában, sajtóban és oktatásban is nagy szükség volna a felebarát iránti szereteten és az egymás megbecsülésén alapuló lovagi kultúra erényeinek megvalósítására. Krisztushoz tartozásunk megvallásának legkézenfekvőbb módja az, ha tisztelettel szólunk egymáshoz, óvakodva a közönségességtől. A keresztséggel részeseivé válunk Krisztus prófétai, pásztori és királyi tisztségének, így mindannyian felelősséggel tartozunk embertársainkért, a ránk bízottakért. Szent László négy évtizeden át tartó trónviszály után állította helyre az ország békéjét, gondoskodott arról, hogy az itt élők és az átutazók is biztonságban legyenek. Ő hívta össze a szabolcsi zsinatot, amelyen szigorúan rendelkeztek a vasárnapok és a parancsolt ünnepnapok megtartásáról. A sziklahitű király világosan látta, hogy ünnep nélkül nincs tartalmas élet. Korunk nagy veszélye, hogy a hétköznapok összefolynak az ünnepnapokkal, és sok család már nem tud ünnepelni. A magukat vallásosnak mondók is gyakran szubjektív szempontok alapján döntik el, hogy részt vesznek-e az ünnepi szentmisén, vagy sem.
A szent életű uralkodó szüntelen önvizsgálatot tartott. Így vallott Oderisiusnak, az akkori Monte Cassinó-i apátnak: „Bűnös vagyok, mert a földi méltóság teendőit nem lehet előmozdítani súlyos vétkek nélkül.” Szent László tudta, hogy egy ország irányítása nemegyszer olyan módszerek alkalmazását is megkívánja, amelyeket sokan keménynek tartanak, sőt egyesek talán sérelmeznek is.
A lovagkirály emlékét ünnepek, oltárképek, falfreskók, zászlók, mondák és zarándokhelyek őrzik a Felvidéktől Erdélyen át Zágrábig. A máig fennmaradt legkorábbi Szent László-napi prédikáció az Érdy-kódexben található. A szerző – egy karthauzi szerzetes – a mohácsi csata után jegyezte le gondolatait. Abban a válságos időszakban Szent László király lelki örökségéből merítve arra buzdítja kortársait, hogy figyelemmel hallgassanak egymásra, óvják a keresztény hazát, mindenben az igazságot keressék, viseljék gondját az árváknak és a szegényeknek, és ami a legfontosabb: soha ne szakadjanak el az üdvözítő Jézus Krisztustól.
„Ha a karthauzi barát intelmeit mi is megfogadjuk, semmilyen nehézség nem lehet úrrá országunkon. Krisztushoz való hűségünk biztosítja megmaradásunkat” – zárta prédikációját Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek.
Forrás: Győri Egyházmegye
