A szerző ennek megfelelően az Árpád-házi szent életét időrendi sorrendben olvassa újra, tisztáz néhány eddig nem elég világosan tárgyalt kérdést, majd pedig XX–XXI. századi párhuzamokkal illusztrálva erkölcsi végkövetkeztetést állít elénk. Vagyis a mű egyszerre történeti és lelkiségi írás.
A könyv magyar földön való „honosságát” Kuklay Antal bevezető tanulmánya segíti, amely bemutatja számunkra azt a Szent Erzsébet-képet, amelynek kialakulásában az obszerváns mozgalom két nagy alakja, Temesvári Pelbárt és Laskai Osvát is jeleskedett. Mindeközben Sárospatak története is közelebb kerül az olvasóhoz, így az egyes fejezetek által térben és időben egyaránt bejárhatjuk mindazon vidékeket és eseményeket, amelyek Szent Erzsébet életét meghatározták. Egyetlen kritika, amely a „csupán” érdeklődő olvasó számára is feltűnhet: Jaksche nem mozog otthonosan a premontrei és benedeki lelkiség különbözőségeinek világában.
A Kairosz Kiadónál megjelent kicsiny könyv igen olvasmányos és ízléses kiállítású. Miközben bő ismeretanyagot nyújt, egy néhány órás vonatút alatt áttanulmányozható. A szerző az irodalmi nyelvezet mellett néhány „lazább” elszólást is megenged magának, ez azonban nem rontja a szöveg minőségét, hanem hidat ver Árpád-házi Szent Erzsébet és korunk világa között.
(Gerald Jaksche – Kuklay Antal: Árpád-házi Szent Erzsébet. Sárospataki Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény – Kairosz Kiadó, Budapest, 2011)
