Szendrei Janka kitüntetése

1981-ben jelent meg a középkori magyar forrásokat tanulmány és katalógus formájában bemutató könyve, A magyar középkor hangjegyes forrásai, 1984-ben a magyar notációt tárgyaló monográfiája, a Középkori hangjegyírások Magyarországon. Szendrei Janka írta meg a Magyarország Zenetörténete összefoglaló munka középkorról szóló kötetében a forrásokról, a hangjegyírásról, a recitatív műfajokról, a trópusokról szóló fejezeteket, továbbá az ő munkája volt a középkori népzenei hagyatékról szóló fejezet nagyobb része.

Paleográfiai kutatásait kiterjesztette a közép- majd nyugat-európai notációkra is, különös figyelemmel a vonalrendszer bevezetésének korára. Dallamtörténeti kutatásait folytatva részt vett a XVI- XVII. századi lejegyzett magyar dallamok népzenei referenciáit összegyűjtő és értelmező monográfia megalkotásában, a gregorián dallamgyűjtemény fejlesztésében és tudományos feldolgozásában. Több középkori kódex tanulmánnyal kísért kiadását gondozta. A gregorián kutatásra létrejött Cantus planus nemzetközi munkacsoport egyik alapítója.

A díjazott a 1970-es évek óta oktat a Zeneakadémián, 1997 óta habilitált egyetemi tanár. 2000 óta tanszékvezető. Dobszay Lászlóval a gregorián előadására létesült Schola Hungarica alapítója, és az együttes mintegy ötven hanglemezének társkarmestere.

Szólj hozzá!

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.