Szemészeti misszió Kongóban

A tartomány, ahol gyógyítani kell, hatalmas, a közlekedés pedig nehéz és veszélyes. Ezzel együtt Hardi doktor és stábja úgy látja, nem maradhatnak mindig a szemészeti centrumban, időnként érdemes elvinni a felszerelést „terepre”, és ott is segíteni az embereken. Előre megtervezik, mikor melyik missziós területre mennek. Az adott helyen élő személyzet ilyenkor körbejár a falvakban, és kihirdeti, hogy érkezik a doktor, lehet jönni vizsgálatra. Törekszenek arra, hogy a legmodernebb technikákkal operáljanak, hiszen az ezek által biztosított előnyök rendkívül hasznosak: kicsi sebzés, gyors gyógyulás. Egy misszió általában háromhetes, ez idő alatt nagyjából ezer beteget tudnak megvizsgálni, műtéti programban száz-százhúsz emberen végeznek el beavatkozást.


„Sokan járják a vidéket orvosnak adva ki magukat. Esetenként operálni is próbálnak, katasztrofális következményekkel. Mások becsapják a betegeket, elvállalják a műtétet, előre kifizettetik a beavatkozás árát, s aztán a pénzzel együtt eltűnnek. A mi stábunkat már sokan ismerik, látják a felszerelésünket, örömmel fogadnak bennünket. Lényeges, hogy az első műtéti nap sikeres legyen, mert az emberek az eredmények alapján ítélnek. Első napra beírunk húsz beteget, de csak tíz jelenik meg. A többiek megvárják, hogy mi történik. Ha jó eredményeket látnak, akkor ők is eljönnek.

Viszünk magunkkal gyógyszert és szemüvegeket. Az ápoló kikeresi a megfelelő lencséket, és a beteg már mehet is haza. Ha belső területeken missziózunk, akkor olcsó kínai vagy itthonról vitt, használt szemüvegekkel dolgozunk. A szemüveg elképesztő érték Kongóban! Nagy sikere van az alacsony konzultációs díjnak is, amely csupán nyolcvan eurócent. Az operációért járó fizetség pedig egy tyúk – meséli Hardi doktor. – Ha elhagyunk egy missziós állomást, nagy űr marad utánunk. Ezért most az egyik legfontosabb célunk, hogy minél több ápoló legyen ezeken a helyeken.”

Hardi Richárd testvér, örökfogadalmas szerzetes a Nyolc Boldogság Katolikus Közösségből indult a misszióba. Mivel a közösség akkoriban egy kórház működését segítette Zairében, kérte, hogy oda mehessen missziós orvosnak. Később azt ajánlotta, hogy nyissanak egy szemészeti klinikát Mbuji-Mayiban, a megyeszékhelyen. Az intézményben tavaly összesen tizenhatezer esetet láttak el, és ezerháromszázötven műtétet végeztek.

„A tudat, hogy rengetegen számítanak rám, nagy erőt ad a munkához. De fontos, hogy a tevékenységünk ne nyomja el az imaéletünket, az Úrral való kapcsolatunkat. Afrikában rengeteg tennivaló van, de a feladatainkban nem szabad teljesen elmerülnünk, kiégnünk. Nem mindenkinek tudunk segíteni, sokszor csak vigaszt nyújthatunk. Ugyanakkor sok sikeres szemészeti esetünk van. Akadnak olyan betegek is, akik már tíz éve vakon éltek, és mi megnyitottuk a szemüket. Leírhatatlan az örömük. Évente egyszer bejártam az őserdőbe. Egy ilyen alkalommal mondták, hogy az első betegem egy vak bácsi lesz, aki már egy éve vár rám. A legutóbbi misszió vége után két héttel érkezett a faluba. Hatszáz kilométert gyalogolt a gyerekeivel. Mikor megtudta, hogy már elmentünk, elhatározta, hogy nem megy haza vakon, hanem megvárja az orvost. Így aztán egy évre ott maradt a faluban. Szerencsére az egyik szemét meg tudtuk menteni. Hatalmas volt az öröme!”

(Az egyház és a közösség támogatja a missziót, de a magas szállítási költségek miatt mindig szükség van anyagi segítségre. Szemészeti gyógyszereket, könnyű kórházi felszereléseket, műlencsét, egyszerű laborműszereket is várnak. Bővebb információ a www.procongo.hu oldalon érhető el. A missziót a Richárd Testvér Kongói Betegekért Alapítványon keresztül lehet támogatni. Bankszámlaszám: CIB 10700206-48609205-51100005)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..