Sok hívet vonz a pápai Aranyrózsa
Fotó: Pinti Attila/Székelyhon.ro

 

„Ferenc pápa a Szűzanya nagy tisztelője, ezért saját kérése volt, hogy Csíksomlyóra is ellátogathasson romániai útja során. Nagy megtiszteltetés volt számunkra, és örömünkre szolgált, hogy a Szentatya itt találkozott a Romániában élő magyar katolikus hívekkel. Szent Péter utódaként, hálája és elismerése jeléül ráadásul Aranyrózsát ajándékozott a Mária-kegyszobornak” – elevenítette föl a június 1-jei történelmi eseményt Urbán Erik, az Erdélyi Ferences Rendtartomány vezetője, a csíksomlyói kegytemplom korábbi igazgatója.
Ez a pápai elismerés nemcsak a kegyszobornak szól, hanem minden zarándoknak, aki eljön Csíksomlyóra, és az itt élőknek is. Az Aranyrózsa ugyanakkor a tisztelet kifejezése azok iránt, akik a kommunizmus idején nem engedték, hogy a zarándokutakat „belepje a gyom, hanem újra és újra kitaposták”, bár a búcsújárás tiltott volt. A hála gesztusa ez azoknak, akik megőrizték a hitüket, annak dacára is, hogy emiatt megaláztatásban volt részük – tette hozzá a tartományfőnök.
„Csíksomlyó üzenete, hogy tarts ki a hitedben. Ez volt a pápalátogatás mondanivalója, és ezt a gondolatot vésték föl a Salvator-kápolna előtti keresztre is a pünkösdi búcsú emlékére: »Tarts meg minket őseink szent hitében és erényeiben«” – mondta a ferences szerzetes. Hozzáfűzte: a pápai ajándék, az Aranyrózsa – amelyből nincs több a Kárpát-medencében – szintén örök emlék és egyúttal fogadalmi tárgy, amely hitünk megerősítője.
„Bár kegyhelyünk nem tartozik a legnagyobbak közé, mégis Kelet-Közép-Európában egyedülálló esemény, hogy egy adott napon ekkora zarándoksereg gyűlik össze néhány órára a nyeregben, és ahogyan összegyűlt, olyan szépen el is oszlik. A pápalátogatáskor a hírekben megemlítették Csíksomlyót, így szerte a világban olyan emberek is tudomást szereztek a Mária-kegyhelyről, akik még nem hallottak róla. Éppen ezért Ferenc pápa erdélyi útja előtt és utána is megnőtt a Csíksomlyóra zarándoklók száma” – mondta Urbán Erik.
Többen kíváncsiak a pápai szentmise helyszínére, ezért megnézik a Hármashalom oltárt is, ahol a Szentatya homíliát mondott. Az ország különböző részeiről és külföldről is sokan érkeznek Csíksomlyóra. A magyar és a román nyelvű tájékoztatófüzetek mellett számos angol és német nyelvű ismertető fogy, ebből is következtetnek arra, milyen sokan érkeznek a Mária-szoborhoz külföldről. A pápalátogatás egyik gyümölcse, hogy Csíksomlyó most még inkább bekerült a zarándokutak vérkeringésébe – fogalmazott a rendtartomány főnöke.
Sok zarándokot vonz Csíksomlyóra az is, hogy a kegyhely tagja az Európai Máriás Hálónak, amelyhez húsz ország huszonegy kegyhellyel csatlakozott. Romániát Csíksomlyó képviseli. Ennek a hálózatnak is köszönhető, hogy nemcsak magyar, hanem más nemzetiségű, például lengyel zarándokok is szép számmal látogatnak Erdélybe. Sok lengyel zarándokcsoport a częstochowai Fekete Madonna-kegyhellyel ápolt jó kapcsolat révén jut el Csíksomlyóra. Emellett francia, angol és olasz zarándokok is megfordulnak itt.
A csíksomlyói kegytemplom napközben 6 és 20 óra között tart nyitva, virrasztások alkalmával éjszaka is.
A lelkipásztorral érkező szervezett zarándokcsoportoknak, amelyek szentmisét szeretnének bemutatni a kegytemplomban, fontos tudniuk, hogy előre be kell jelentkezniük telefonon vagy e-mailben. A ferencesek visszajeleznek, hogy szabad-e az adott időpont, lehet-e misézni a templomban.
„Öt évvel ezelőtt vezettük be ezt a rendszert, mert az utóbbi években naponta több olyan zarándokcsoport is érkezik, amely szentmisét szeretne bemutatni” – mondta Urbán Erik. Hozzátette: jó, ha a csoportok előre jelzik azt is, hogy szükségük van-e idegenvezetőre. Ezt a feladatot többnyire helyi szerzetesek látják el: bemutatják a templom történetét, a ferencesek életformáját és lelkiségét. De hivatásos idegenvezetővel is van szerződésük. Voltak, akik a kegyhelyek kiüresedését jelezték előre, ám ennek éppen az ellenkezője történt: nagyon fellendült a zarándokhelyek lelki élete. „Az Egyház odafigyel erre, Ferenc pápa is szorgalmazza, hogy a kegyhelyek töltsék be azt a szerepüket, amelyet VI. Pál pápa tulajdonított nekik, amikor úgy fogalmazott: a kegyhelyek az Egyházban igazából lelki klinikák” – magyarázta Urbán Erik. Ennek pedig egyebek mellett úgy tudnak megfelelni, ha olyan lelki programokat szerveznek, amelyek válaszolnak az újabb kihívásokra, ugyanakkor helyet adnak a népi vallásosságnak is. „Az emberek erőt merítenek a kegyhelyből. Azt nem tudjuk lemérni, hogy a lelkekben milyen csodák mennek végbe, de a hívőknek a kegyhely iránti töretlen bizalmát és hitét jól mutatják a hálatáblák” – fogalmazott a tartományfőnök.

Az Aranyrózsáról

Ferenc pápa június 1-jei látogatásakor, az általa bemutatott szentmise végén, a csíksomlyói Hármashalom oltárnál adta át a Mária-kegyszobornak szánt Aranyrózsát. Ajándékát a kegytemplomban helyezték el, a Szűzanya szobra mellé, a jobb oldalra. A két szál élethű rózsa ezüstből készült, száruk 24 karátos arannyal van bevonva. Egy rózsaszínű márványtalapzaton elhelyezett ezüstözött vázában állnak, amelyen a pápai címert szintén aranybevonat díszíti.
„Az Aranyrózsa a pápák különleges adománya, amelyet manapság a különböző Mária-kegyhelyeknek ajándékoznak a Szűzanya iránti tisztelet kifejezéseként. Ezt a kitüntetést hozta el Ferenc pápa Csíksomlyóra, Mária-tisztelete jeléül. Adománya különleges gesztus, tisztelgés a segítő, csodatévő Szűzanya csíksomlyói szobra előtt, valamint elismerés a vidék népének hite iránt” – írta a Romkat.ro egyházi portál.

Forrás: Barabás Hajnal/Székelyhon.ro

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..