Romano Guardini teológus boldoggáavatási ügye

A XX. század egyik legnagyobb teológusának tartott Guardini tanította a fiatal Joseph Ratzingert, nagy hatással volt Ferenc pápára és számos más katolikus teológusra is.
Romano Guardini (1885–1968) Veronában született, majd édesapja konzuli megbízatása miatt Mainzban élt a család. Guardini élete java részét Németországban töltötte. Sokak szerint a XX. század egyik legfontosabb teológusa és vallásfilozófusa. Legtöbben a liturgiáról írott műveit ismerik, köztük A liturgia szelleme (Vom Geist der Liturgie) című 1918-as írását. A liturgikus megújulás egyik fő alakja volt. „A liturgikus mozgalomnak filozófiai hátteret adott, jelképmagyarázataival megközelíthetővé tette a katolikus liturgiát” – írja róla a Magyar katolikus lexikon.
A liturgikus megújulás célul tűzte ki, hogy mélyebben megismertesse és megszerettesse a liturgiát, különösen a laikusokkal. A Belgiumból és Hollandiából induló mozgalom gyorsan terjedt. Németországban, Ausztriában, Olaszországban, Spanyolországban és Angliában elsősorban a bencés apátságok fogadták be. Német nyelvterületen Maria Laach lett a liturgikus élet és a liturgia tudományos kutatásának központja. Innen indultak azok a kezdeményezések, amelyek az egyetemeken keresztül megnyerték a papokat és a világiakat, s évtizedek alatt megteremtették a feltételeket a II. vatikáni zsinat reformjaihoz.
Guardini Berlinben és Tübingenben is tanított. Münchenben, ahol a Bajor Katolikus Akadémia egyik alapítója lett, tanítványa volt a fiatal Joseph Ratzinger is, aki, miután sok évvel később az Egyház fejévé választották, gyakran hivatkozott régi tanárára, sőt, A liturgia szelleme címet adta egyik saját írásának.
Németországi tanulmányai idején Ferenc pápa Guardini munkásságát választotta doktori disszertációjának témájául, de ezt a munkáját végül nem volt alkalma befejezni. Guardini egyik gondolata azonban vissza-visszatér írásaiban és beszédeiben: a „kétpólusú feszültségeket”, a „szembenálló pólusokat” megemlíti többek között Evangelii gaudium kezdetű apostoli buzdításában is.
Guardini 1937-es műve, melyben Jézus életét és tanításait fejtegeti (Der Herr), angolul 1954-ben jelent meg először, és azóta több alkalommal is. (Magyar kiadása 1986-ban látott napvilágot Az Úr címmel – a szerk.). XVI. Benedek pápa így fogalmazott a könyv egyik kiadásához írott előszavában: „Az Úr nem öregedett meg, mert változatlanul ahhoz vezet el minket, ami igazán lényeges, ami igazán valódi: Jézus Krisztushoz magához. Ezért van ennek a műnek még napjainkban is fontos küldetése.”
Romano Guardini kanonizációs eljárásának megnyitásával egy időben elindul Fritz Michael Gerlich (1883–1934) antifasiszta újságíró bol­dog­­gáavatási ügye is, amelyet vértanúságára alapoznak. Gerlich részt vett az ellenállásban, politikai fogolyként hurcolták el a dachaui koncentrációs táborba, ahol 1934-ben vesztette életét.

Forrás és fotó: Aleteia.org; Katholische.de
Fordította: Verestói Nárcisz

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .