A XX. század egyik legnagyobb teológusának tartott Guardini tanította a fiatal Joseph Ratzingert, nagy hatással volt Ferenc pápára és számos más katolikus teológusra is.
Romano Guardini (1885–1968) Veronában született, majd édesapja konzuli megbízatása miatt Mainzban élt a család. Guardini élete java részét Németországban töltötte. Sokak szerint a XX. század egyik legfontosabb teológusa és vallásfilozófusa. Legtöbben a liturgiáról írott műveit ismerik, köztük A liturgia szelleme (Vom Geist der Liturgie) című 1918-as írását. A liturgikus megújulás egyik fő alakja volt. „A liturgikus mozgalomnak filozófiai hátteret adott, jelképmagyarázataival megközelíthetővé tette a katolikus liturgiát” – írja róla a Magyar katolikus lexikon.
A liturgikus megújulás célul tűzte ki, hogy mélyebben megismertesse és megszerettesse a liturgiát, különösen a laikusokkal. A Belgiumból és Hollandiából induló mozgalom gyorsan terjedt. Németországban, Ausztriában, Olaszországban, Spanyolországban és Angliában elsősorban a bencés apátságok fogadták be. Német nyelvterületen Maria Laach lett a liturgikus élet és a liturgia tudományos kutatásának központja. Innen indultak azok a kezdeményezések, amelyek az egyetemeken keresztül megnyerték a papokat és a világiakat, s évtizedek alatt megteremtették a feltételeket a II. vatikáni zsinat reformjaihoz.
Guardini Berlinben és Tübingenben is tanított. Münchenben, ahol a Bajor Katolikus Akadémia egyik alapítója lett, tanítványa volt a fiatal Joseph Ratzinger is, aki, miután sok évvel később az Egyház fejévé választották, gyakran hivatkozott régi tanárára, sőt, A liturgia szelleme címet adta egyik saját írásának.
Németországi tanulmányai idején Ferenc pápa Guardini munkásságát választotta doktori disszertációjának témájául, de ezt a munkáját végül nem volt alkalma befejezni. Guardini egyik gondolata azonban vissza-visszatér írásaiban és beszédeiben: a „kétpólusú feszültségeket”, a „szembenálló pólusokat” megemlíti többek között Evangelii gaudium kezdetű apostoli buzdításában is.
Guardini 1937-es műve, melyben Jézus életét és tanításait fejtegeti (Der Herr), angolul 1954-ben jelent meg először, és azóta több alkalommal is. (Magyar kiadása 1986-ban látott napvilágot Az Úr címmel – a szerk.). XVI. Benedek pápa így fogalmazott a könyv egyik kiadásához írott előszavában: „Az Úr nem öregedett meg, mert változatlanul ahhoz vezet el minket, ami igazán lényeges, ami igazán valódi: Jézus Krisztushoz magához. Ezért van ennek a műnek még napjainkban is fontos küldetése.”
Romano Guardini kanonizációs eljárásának megnyitásával egy időben elindul Fritz Michael Gerlich (1883–1934) antifasiszta újságíró boldoggáavatási ügye is, amelyet vértanúságára alapoznak. Gerlich részt vett az ellenállásban, politikai fogolyként hurcolták el a dachaui koncentrációs táborba, ahol 1934-ben vesztette életét.
Forrás és fotó: Aleteia.org; Katholische.de
Fordította: Verestói Nárcisz
