Rómából jött zarándokok

Az épület helyére a bazilika bővítése során sekrestye épült, így hosszú évszázadokon át nem volt a magyaroknak zarándokháza Rómában. Mindszenty József hercegprímás szívén viselte, hogy első szent királyunk kívánsága ismét teljesüljön. Az 1960-as évek elején, amikor a Vatikán és Magyarország között megszületett a részleges megegyezés, az emigrációban élő papoknak el kellett hagyniuk a Pápai Magyar Intézetet. Zágon József prelátus és Mester István együtt keresték a megoldást, melyet az amerikai nagykövetségen lévő Mindszenty József is támogatott. Fáy Erzsébet, aki ugyancsak a hazájától távol élt – nagy összeget örökölt, s ennek egy részét felajánlotta magyar zarándokház felépítésére, ahol az emigráns papok is otthonra lelhetnek. Céljaik eléréséhez létrehozták a Szent István Alapítványt, mely azóta is működik. Hét tagjának feladata a Szent István Ház fenntartása és működésének biztosítása. Mindig egy Rómában élő pap az elnöke, s római magyarok – papok és világiak – a tagjai. Az elnöki feladatot 1992 óta Ruppert József piarista generális-asszisztens tölti be, aki évente zarándokútra hívja az alapítványi tagokat. Ebben az esztendőben Magyarországra zarándokoltak, s Mester István pápai prelátus egri nyughelyét keresték fel.

Mester István 1917-ben, Kassán született. 1941-ben szentelték pappá. Teológiai doktorátust szerzett, helyettes plébános, majd egyházmegyei irodajegyző és szemináriumi tanár lett. 1944-45 között tábori lelkészként az orosz frontra került. 1947-ben elöljárói Rómába küldték, hogy ott folytassa tanulmányait. Mindszenty bíboros elítélése után, a hazai egyház elnyomását látva Mester István nem tért vissza hazájába. 1952-től a Zsinati Kongregáció, a mai Papi Kongregáció munkatársa lett, ahol az osztályvezetői rangig emelkedett. Emellett Zágon Józsefnek, a Pápai Magyar Intézet rektorának helyettese lett. Amikor a részleges megegyezés megszületett a Magyar Népköztársaság és a Vatikán között, az emigráns papok szállásáért és egy magyar zarándokház létrehozásáért Zágon József és Mester István szinte a semmiből megteremtették a Szent István Alapítványt, amely felépíttette és azóta működteti a Szent István zarándokházat. Mester István soha nem felejtette el gyökereit. Minden alkalmat megragadott, hogy segítse a magyar egyházat, azon belül különösen a hitükért szenvedőket.

1984-ben bekövetkezett halálakor a Vatikán falain belül temették el, ám amikor a politikai változások lehetővé tették, földi maradványait az egri székesegyház altemplomában helyezték örök nyugalomra. Ide látogattak el tehát Ruppert József vezetésével a jelenlegi alapítványi tagok, valamint Németh László pápai prelátussal, aki a Pápai Magyar Intézet jelenlegi rektora, miután útközben hazafelé Németújváron felkeresték Boldog Batthyány-Strattmann László sírját.

A zarándokokat fogadta Ternyák Csaba egri érsek, aki maga is hosszú éveken át dolgozott Rómában a Papi Kongregáció titkáraként. Az ő vezetésével Németh László, Ruppert József és az alapítvány Magyarországra hazalátogató tagjai: Daróczy László, Mihályi Géza, Melo Lajos domonkos szerzetes, Rabi József és Szokoly György koszorút helyeztek el Mester István sírjánál, s ugyanott szentmisén vettek részt. A főcelebráns, Ternyák Csaba érsek beszédében hangsúlyozta, hogy Mester István mindig áldozatosan segítette a magyar egyházat, szólt arról, miként próbált a rászorulókon segíteni, s mennyire fontosnak tartotta, hogy Rómában legyen a magyaroknak ismét zarándokházuk. Mint mondta, abban az időben reménytelennek tűnt, hogy sokan érkezhessenek Magyarországról az Örök Városba, ám az idő bebizonyította, érdemes volt a semmiből megteremteni a Szent István Házat, hiszen manapság ezrek és ezrek szállhatnak ott meg, hogy onnan indulva zarándokként járhassák végig Róma bazilikáit, tekinthessék meg nevezetességeit.

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .