Átváltozás

 

S vajon szeretet lehetett-e mit
becsapván súgott érzékek ösztöne?
Igaz boldogság a mindig távolit
hozza közelbe, kegyszedőt így törve le.

Minden hordozza a hiúság képeit,
mosolyát! Az igaz szeretet rejtezik,
leple mögül hazug örömet hagyva kint.

Bár végleg elhagyva ezeket, mind
meghallanánk az örök hon visszhangjait,
melyeknek rabtartói még idő-partjaink.

                                                     Tóth Sándor fordítása

Szólj hozzá!

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.