Ravennai mozaikgyűjtemény Pécsett

Ravenna volt a Nyugat legfontosabb politikai és kulturális központja a latin világ hanyatlásának évszázadaiban; a Nyugatrómai Birodalom, a gót királyság, végül a bizánci birodalom fővárosa. Ez az időszak olyan remekművekkel gazdagította Ravennát, mint a Galla Placidia vagy az ortodox keresztelőkápolna ókeresztény mozaikjai, illetve a Szent Apollinaris új templomában, az ariánusok keresztelőkápolnájában és az érseki kápolnában található Theodor-kori mozaikok. Ravenna gazdagságához a bizánci mozaikok is hozzájárultak a Szent Vitalis-templom és a Szent Apollinaris in Classe-templom aranydekorációin látható ragyogó mozaikokkal. E kulturális látnivalók – Nagy Theodorik mauzóleumával egyetemben – az UNESCO-világörökség részeit képezik. A világ egyetlen városa sem őriz művészeti szempontból ilyen kimagaslóan gazdag, a keresztény ikonológia számára ilyen fontossággal bíró művészettörténeti jelentőségű mozaikokat. Ezen értékek birtokában, az ötvenes évek elején létrehoztak egy több mint hatvan, az eredetihez hű mozaikmásolatból álló gyűjteményt – az egész világon népszerűsítve ezzel Ravenna felbecsülhetetlen értékeit. E valódi mesterműveknek számító másolatok, melyeket 1951-től kezdve Európa-szerte kiállítottak, széles körben nagy sikert arattak. Sikerük nem véletlen, hiszen a mozaikmesterség kézzelfogható példájaként szolgálnak, megtekintésük az egyetlen lehetőség arra, hogy megcsodálhassuk a mozaikok egyes részleteit, melyeket lehetetlenség lenne látni az eredeti művek esetében. Pécs igazán méltó helyszín a ravennai mozaikcsodák bemutatására, hiszen a magyar város is büszkélkedhet ókeresztény emlékekkel, például az UNESCO által a világörökség helyszínei közé választott Cella Septichora Látogatóközponttal, mely egy közös múlt dicsőségének tanúbizonysága, s amely egyben hozzásegítette a magyar várost a 2010-es év Európa Kulturális Fővárosa cím elnyeréséhez, melyre Ravenna is pályázik a 2019-es évre.