Fotó: Merényi Zita
„Szeretnénk Margit üzenetének szócsövei” lenni, mert életpéldája ma is üzen nekünk – fogalmaz Beran Ferenc plébános, az esemény házigazdája, a budapest-újlaki Sarlós Boldogasszony-plébánia közössége nevében. „Igyekszünk megmutatni, hogy érdemes évről évre kijönni a szigetre, mert aktuális élethelyzetünkben mindig mást és mást hallunk meg a szentek közvetítette üzenetből.”
Deák Hedvig, az Árpád-házi Szent Margitról nevezett Domonkos-rendi Nővérek Apostoli Kongregációjának főnöknője szerint különleges ajándék, hogy fennmaradtak annak az épületnek a romjai, amely Margit életének színtere volt. A keresztény ember így még inkább közel kerülhet a szent alakjához, életpéldájához.
Mintegy negyven éve minden januárban zarándokok sokasága vesz részt a szabadtéren felállított oltár körül bemutatott szentmisén. A résztvevők többsége az idős korosztályhoz tartozik, nemzedékükben még elevenen él Margit tisztelete, sőt szeretete. Nagy érték a Pannonia Sacra Katolikus Általános Iskola elkötelezett törekvése, hogy tanárai, diákjai és azok szülei is bekapcsolódjanak a hagyomány elevenen tartásába. A 2015-ben negyedszázados fennállását ünneplő intézmény szinte alapításától fogva képviselteti magát a szentmisén – tudtuk meg Dóra Zoltán igazgatótól. „Számunkra egyértelmű volt, hogy kapcsolódunk a kezdeményezéshez, és együtt imádkozunk Magyarországért, a kereszténység megmaradásáért.” Az iskolában is minden reggel Magyarországért felajánlott imával kezdik a napot, és szintén a hagyományaik közé tartozik, hogy szerdánként tagozatos bontásban liturgiaórát tartanak, amikor a magyar és a világegyház aktualitásaival, az adott napon, héten ünnepelt szentek életpéldájával foglalkoznak. Margit személye így jól ismert a diákság körében. „Fontos feladatunknak tekintjük, hogy példaképeket állítsunk a tanulóink elé, olyan embereket mutassunk fel nekik, akik önmagukat Istenre bízó, hazájukat hősiesen szerető, másokért áldozatot vállaló életet éltek. Margit ma is utat mutat nekünk. Azt tanulhatjuk meg tőle, hogy az emberi méltóságnak megfelelő életet csak a közösségért vállalt áldozatok árán lehet fenntartani” – mutatott rá Dóra Zoltán a szent királylány életszentségének időszerűségére.
A szentmise szónoka, Erdő Péter bíboros beszédében szintén arra a kérdésre kereste a választ, miért aktuális napjainkban is Margit életpéldája. „Távolinak tűnik az a kultúra, túl réginek az a fogalomvilág, amelyben a Margit életéről szóló elbeszélések keletkeztek. Méltán kérdezzük magunktól: miben követhetjük ma Szent Margitot, miért aktuális napjainkban is önfeláldozó életének példája?” A bíboros arra buzdított, ne elégedjünk meg azzal, hogy kereszténységünk a polgári kényelem vallása legyen. „Hitünk ne csupán aláfestője, mellékes díszlete legyen egyébként jól berendezett életünknek” – mondta. A főpásztor a keresztény radikalizmus szükségességéről beszélt: „Szent Margit hite, kereszténysége radikális volt”, ami az Isten és az ember iránti szeretet bátorságát jelenti. „Felelősségvállalást a világért, de nem a fegyverek, hanem az imádság és a kegyelem erejében.” Margit meglátta a szegényekben és a betegekben Krisztust, és nem féltette magát – mutatott rá Erdő Péter a szeretetnek e radikális kifejeződésére.
Beran Ferenc, a Sarlós Boldogasszony-templom plébánosa is a szent királylány példamutató életét, „égbe ívelő szép útját” idézte fel, amikor az ünnep előkészületeiről beszélgettünk. „Szent Margit ünnepe jó lehetőséget kínál számunkra, hogy felidézzük az életét” – mondta a plébános, és a szolgáló szeretet, az áldozatvállalás, a felismert küldetés elkötelezett vállalásának fontosságát hangsúlyozta.
„Szent Margit személye, életszentsége, példája ma is vonzó, és képes arra, hogy megmozgassa az embereket” – szögezte le Deák Hedvig OP. „Van egy örökségünk. Nyolcszáz éve itt kolostor állt, ma már csak romok. Ám ha kijövünk ide, és emlékezünk, élet lesz a falak között – mondta Gödölle Tamás, aki a gyerekeivel érkezett a szentmisére. Egy idős asszony a Szent Margit-templomból a barátnőjével jött el a megemlékezésre. „Margit volt a legnagyobb magyar engesztelő, imáiban hazánkért, népünkért fohászkodott. Az engesztelés ma is rendkívül fontos. A szent királylány azt üzeni nekünk, hogy Isten nélkül nincs élet. Jó lenne, ha élne bennünk az ő lelkülete, és mi is tudnánk engesztelő imát mondani az elhagyatottakért, a pogányokért, az üldözöttekért. Mert az ima mindent legyőz” – állítja lelkesen. Stegena András nagy figyelemmel hallgatta Erdő Péter bíboros szavait, fontos számára, hogy magával vigyen egy-egy eligazító gondolatot. A magát vallástalannak valló férfi már másodszor jött el párjával a Margit-misére. „Tavaly megfogott minket a béke, a szeretet megnyugvást adó légköre, megélhettük a hívő közösséggel való összetartozást, ezért tértünk vissza idén is” – mondják egybehangzóan.
„Az évek során életünk részévé vált, hogy januárban az egész családdal együtt kijövünk a Margit-szigetre. Már kilenc éve járunk ide a gyerekeinkkel. A szentmise jó alkalom arra is, hogy találkozhassanak egymással az iskolához tartozók. Ez is erősíti az összetartozást – mondja két édesapa, Benedek Zsolt és Hergár Péter, akiknek több gyermekük is a Pannonia Sacra-iskola tanulója. Jelenlétük adja a reményt, hogy lesz, aki továbbviszi a hagyományt.
