A hetvenes években néha hosszú levelek kíséretében megküldte sorra megjelenő köteteit; a hosszú hallgatás után (“huszonöt évig önként hallgattam…”, írta) feltűnően új hanggal jelentkezett, modern, tömörítő stílusban. Férfikora termése a modern magyar lírához tartozik. Tűz Tamást nem számítva korunk pap költői közül talán Puszta Sándor ment el legmesszebbre a szimbolizmus utáni verstechnika alkalmazásában.
Azóta, hogy Móricz Zsigmond “költővé avatta” – büszkén emlegette, könyvei fülszövegére írta a Kelet Népe 1942-es elismerő kritikáját – sokat fejlődött: levette a “papos” prédikáló verseléstechnikát, egyetemes emberi, metafizikai kérdésekkel vívódott. Hiátusos, gondolati elemekből összerakott, csontvázszerű szabadversekkel jelentkezett (főleg a Bronzveretben), később a Cinkenyomban már feloldott, nagyobb lélegzetű szabadversekkel is találkoztunk: az öregedés, az idő múlása, a búcsúzás voltak főbb témái. Természetesen bibliai képek, kifejezetten vallási ihletésű gondolatok is vissza-visszatérnek, például az Emberfia-ciklusban:
egyéni
helyi
kicsi golgotákkal
teli a lét
mindnyájunknak meg kell halnia
Ugyancsak az Emberfiában:
Vissza kell adnom
mindent neked
Uram
ím vissza is adok
nincs már semmim
és senkim sincs
kagylóhéj-üres vagyok
Te zúgj bennem
Örök óceán.
A politikai helyzet, leányfalui magánya, a nagyvilágtól, a nemzetközi kultúrától való elszigeteltsége mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy egy ideig tematikájában, kifejezésmódjában a pózoló szónoklatoknál megrekedt, talán ezért is ignorálták. Amikor aztán – 1969-től – a Magvető sorra jelentette meg kis köteteit, bámulatos lendülettel alkotott, de nem bőbeszédűen, hanem plilinszkys tömörséggel. Befejezésül még egy háromsoros:
két száraz ág
nem tellett többre
soha tündöklőbb dallamot!
(Poverello)
Emléknap Leányfalun
Puszta Sándor emléknapot rendez március 2-án a leányfalui egyházközség, abból az alkalomból, hogy a neves pap-költő, aki negyvenhat évig szolgálta plébánosként Leányfalut, huszonöt évvel ezelőtt hunyt el. A 9 órai szentmisét követően megkoszorúzzák sírját, majd 10,45-kor kiállítás nyílik és emlékműsor kezdődik a Faluházban. Köszöntőt mond és a tárlatot megnyitja Nyíri Csaba polgármester. Jelenits István ünnepi megemlékezését követően színművészek, fiatalok adnak elő Puszta Sándor verseket.
