Értékelték a júliusban elfogadott új egyházi törvényt és hatásait az egyházak életére, szolgálatára. Megállapították, hogy a törvény alapvetően megtartja és megerősíti az 1990. évi IV. törvény elfogadott és működőképes rendelkezéseit. Remélik, hogy a törvény alkalmazása során megoldódnak a felmerült problémák. A püspökök egyeztetést kezdeményeznek az elfogadott törvényről és alkalmazásáról az illetékes állami szervekkel.
Az egyszázalékos felajánlások idei adatait elemezve az egyházi vezetők meglepőnek tartották, hogy a minden egyháznál tapasztalható felajánlószám-növekedés ellenére jelentősen csökkent a felajánlott összeg mértéke. Ez a tény felveti az egyház-finanszírozás új alapokra helyezésének kérdését, amiről mihamarabb egyeztetések szükségesek az állammal.
A tanácskozás résztvevői örömüket fejezték ki, hogy a hitoktatásról az egyházak között 2006-ban kötött megállapodás működik, és egyre kevesebb egyházi fenntartású intézményben vannak problémák a más felekezetű gyermekek hittanoktatásával kapcsolatban. A hittan- és etikaoktatás jövőjét illetően a püspökök egyetértettek abban, hogy nagyon fontos a pedagógus személye, de azt is megállapították, hogy az oktatás megvalósításáról részben eltérő az egyházak véleménye. Ugyanakkor megegyeztek abban, hogy a hittanoktatásnak védett időt kell biztosítani.
A közfeladat-ellátásra is vonatkozó törvényi változásokkal kapcsolatban a püspökök részletes egyeztetéseket remélnek az egyházi fenntartású intézményekről, hogy mihamarabb világosak legyenek számukra a várható jelentős és szükséges átalakulások következményei.
A népszámlálással kapcsolatban az egyházak vezetői vegyes tapasztalatokról számoltak be, elsősorban a felekezeti hovatartozásra vonatkozó kérdésre adható válaszokkal kapcsolatban. Az egyértelműség hiánya megkérdőjelezheti a végeredmény megbízhatóságát. Az egyházak egyeztetést kezdeményeznek a KSH-val a kérdőívek értelmezésével kapcsolatban.
