Stratégia a vidék felemelkedéséért

„Magyarországnak választania kellett, hogy a spekuláns tőke vagy a helyi közösségek érdekei mellé áll. Eddig az állam kiszolgálta a sok esetben idegen, érzéketlen tőkehatalmat, előkészítette annak újabb zsákmányszerző akcióit. A nemzeti megegyezés kormánya azonban ennek éppen a fordítottját hirdette meg és teszi is. A helyi közösségeket, a helyi gazdaságot, a helyi társadalmat erősíti meg” – mondja a vidékfejlesztési tárca államtitkára, Ángyán József.

Az államnak közpénzből a polgárait kell szolgálnia. Sokan nem hittek ebben, legyintettek, de a Nemzeti Vidékstratégia is azt bizonyítja, hogy ez a szándék a lehető legkomolyabb. Tarthatatlan a korábbi kormányok korszerű gyarmatosítást, azaz eladósítást szolgáló politikája. Alapvető változtatás kell. A globális piac csődöt mondott. Pusztításával szemben a helyi gazdaság, a helyi szövetkezés, a térségi együttműködés az ellenszer.

A föld- és birtokpolitika a magyar mezőgazdaság jelene és jövője szempontjából meghatározó jelentőségű. Ennek egyik lényeges eleme a tanyasi gazdálkodás becsületének helyreállítása. Ez nem idejétmúlt létforma: azokat a gazdálkodási módokat mondjuk korszerűnek, amelyek az adott tájnak, kultúrának megfelelnek. A tájak eltérő természeti adottságaihoz és a gazdálkodási hagyományokhoz igazodó mezőgazdaság megteremtése a cél, amely az egyéni, családi kis- és középbirtokok meghatározó szerepére épül. Nemrégiben ennek szellemében indult el a tanyaprogram: közel egymilliárd forintra adhatnak be pályázatot a tanyák és környezetük fejlesztésére.

A mezőgazdasági üzemszabályozás szorosan kapcsolódik a birtokrendezéshez. Célja a tisztességes viszonyok megteremtése mezőgazdaságunkban. Jelenleg az egyéni és társas gazdaságok ötven-ötven százalékos földhasználati részaránya mellett az egyéni/családi gazdaságok háromszor annyi embert foglalkoztatnak, mint a társas gazdaságok. Az élelmiszer-ellátás és -biztonság a stratégia egyik alappillére. Hogy a vidék és a város közös sorson osztozzon, az csak a ma uralkodó gyakorlat megváltoztatásával érhető el, hiszen jelenleg nagyon sok városba távolról érkezik az import élelmiszer – egy holland tanulmányban írták le, hogy például a sárgarépa 1847 kilométert utazik a termőföldtől az asztalig –, ahelyett, hogy helyi gazdák termelnék meg és értékesítenék a városban és környékén. Ezért a stratégia a helyi termelőknek, családi gazdaságoknak szán fontos szerepet: ezek lehetnek az alapegységek az agráriumon belül; az állam működésükhöz és szövetkezésükhöz nyújt segítséget. A legfontosabb cél az, hogy egészséges, minőségi és élelmiszer-biztonsági szempontból kifogástalan termékek kerüljenek forgalomba.

A demográfiai földprogram a Vidékfejlesztési Stratégia egyik legjelentősebb területe. A fiatal gazdákat érintő terv azért rendkívül fontos, mert nagyon elöregedett a magyar agrártársadalom. Ez az egész európai agráriumban is komoly gondot jelent. Annak érdekében, hogy ott maradjanak vidéken a fiatalok, gyermekeket vállaljanak, vállalkozást, családi gazdaságokat építsenek ki, az államnak aktív szereplőként kell megjelennie. Az állam a vidék életben maradását segíteni tudja földdel, hosszú távú bérlettel, földvásárlási lehetőségekkel, hitelekkel. Így a nehéz helyzetben lévő falvak újjáélesztése is megkezdhető. Ez mindenképpen nagy ívű, hosszú távú program kell hogy legyen, mert aki elkötelezi magát a mezőgazdaság mellett, az nem egy-két évre választja ezt, hanem évtizedekre meghatározza egész családja sorsát. Aki letelepedik egy faluban, tanyát vásárol, gépeket, állatokat vesz, nem rövid távra szóló döntéseket hoz, nem egy-két éves befektetésekbe kezd, hanem nemzedékek évtizedeivel gazdálkodik.

Életképes vidékről akkor beszélhetünk, ha a jelenlegihez mérten jelentősen nő a vidéken élők foglalkoztatása, és ezzel együtt az ott élők jövedelme. A természeti környezet állapotának javulása csak az évszázados vidéki kultúra megújhodásával együtt képzelhető el. A nemzeti vidékstratégia megvalósításával a magyar vidék, a vidéken élő családok, vidékben gyökerező kultúránk fejlődik, megerősödik. Ha segítő szeretettel, szakértelemmel gondoskodunk a magyar vidékről, gazdagabbak leszünk. Ha megtartjuk a vidéket, a vidék is megtart minket.