A Zenit hírügynökségnek adott interjújukból kiderül, hogy már előzőleg is volt hasonló kalandos élményük. Edouard gyalog ment a Kaukázusból Afganisztánba, Mathilde pedig Afrikában és Indiában segédkezett humanitárius szervezeteknek. „Valami nagy közös élménnyel akartuk elkezdeni közös életünket” – mondták. Pénz nélkül, csupán a legszükségesebb felszereléssel indultak el. Voltak, akik megjegyezték: „Még azelőtt elfognak válni, hogy hazaérkeznének.” Edouard és Mathilde számára azonban mindenképpen megerősítő hatású volt az út, nemcsak lelkileg, de „kézzelfoghatóan” is, ugyanis februárra várják első gyermekük születését. „Istent keresve utazunk. Gyengédségének és szeretetének konkrét jeleit tapasztalhattuk meg életünkben. Soha nem volt az imánk ennyire hittel teli, áradó, magasztaló, ennyire egyszerű. Olyan volt, mint azé a kisgyereké, aki tudta, hogy számíthat az édesapjára.”
