Pápalátogatás 1996 – Győr, Pannonhalma

Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát gondolatai

 

Megható élményem kötődik a szentatya pannonhalmi látogatásához, amikor a szociális otthonunkban meglátogatta azokat a szerzeteseket, akiket a feloszlatás után kiraktak az utcára. Hihetetlen élmény, öröm és elégtétel volt ez a súlyosan beteg testvéreknek. A vesperást követően egyedül maradtam vele. Fáradt is volt, kicsit beszélgettünk, amikor kiderült, hogy a vacsora beszorult a liftbe. De ezt a protokolltól eltérő kis helyzetet is nagyon derűsen fogadta. A beszéd után, melyet a templomban tartott, ezzel a kéréssel fordultam hozzá: „Szentatya, a mi templomunk kicsi, csak kevesen férnek be, de a fiatalok kint imádkoztak egész este a templomon kívül: meg kellene áldani őket.” Ő azonnal azt felelte: „Hol vannak? Menjünk, menjünk!” Fáradt volt, vége volt a napnak, és ő mégis vállalta. Kimentem a főapáti balkonra, bejelentettem őt, és amikor kilépett, hihetetlen üdvrivalgás fogadta. Megáldotta őket magyarul. Ez egy nagyon kedves, váratlan találkozás volt az idős és fáradt pápával.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.